Tavaly óta alkalmazhatóvá vált az Európai Unió rendelete az online platformokkal kapcsolatban, a tengerentúlon pedig a legfelsőbb bíróság az Egyesült Államokban több fontos döntést hozott a platformok ügyében. Az európai szabályozás megkísérel adni egyfajta védelmet a felhasználóknak a platformok és a közösségi médiával szemben, amikor azok korlátozzák, moderálják a megszólalásukat, vagy akár felfüggeszti a fiókjukat.

"Egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy

ez a védelem nem kifejezetten hatékony,

vagyis miközben ott van a rendeletben az e célt szolgáló szabályozás, valójában a szólásszabadság nincsen jobb helyzetben Európában a platformokon. Az Egyesült Államokban pedig a legfelsőbb bíróság gyakorlatilag elzárta annak útját, hogy a platformokat szabályozni lehessen, még annyira sem lehet, mint amennyire Európában tesszük" – mondta az InfoRádióban Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöke.

A helyzet szerinte azért nehéz, mert két szemben álló érdek ütközik egymással. Az egyik az, hogy a platformokon biztonságos, jogszerű, másoknak kárt nem okozó, mások számára nem veszélyes tartalmakkal találkozzunk, és a szabályozás ennek kezelését a platformoktól várja. Az érem másik oldala pedig az, hogy minden felhasználó értelemszerűen nyilvánosan beszél, kisebb vagy nagyobb nyilvánosság előtt, és alkotmányos joga van arra, hogy a véleményét elmondja. Márpedig

a szabadság megélése a beszélő irányából, illetve a biztonság igénye a többi felhasználó irányából értelemszerűen ütközni tud egymással.

Úgy látja, ebben valamiféle egyensúlyt kellene teremteni, amire viszont a szabályozás nem képes. Ráadásul az Európai Bizottságnak is az az elvárása a platformok felé, hogy inkább a biztonságot helyezzék előtérbe, védjék meg a felhasználókat a veszélyes tartalmaktól, ez pedig a szólásszabadság rovására megy, ami Koltay András véleménye szerint nem helyes megközelítés.

A konferencia nemzetközi szakértői, előadói témaként felhozták többek között

• az adatvédelem,
• az úgynevezett Brüsszel-hatás (vagyis hogy az uniós szabályozás tud-e globális szinten érvényesülni), valamint
• a mesterséges intelligencia problémáját (mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy a platform döntéseit legtöbb esetben nem is emberek, hanem az MI által működtetett algoritmusok hozzák meg).

"Nincs csodaszer, egy ilyen konferencia végén nem egy világos elgondolással állunk fel az asztaltól arról, hogy mit és hogyan kéne csinálni. A problémákat mindenki érzékeli, és apróságokban lehet elképzelni, remélni valamiféle változást" – fogalmazott Koltay András. Hozzátette: az unió rendelete még mindig újnak számít, és az is biztos, hogy a következő években érdemi változás nem lesz benne. A meglévő szabályozást kell megpróbálni tartalommal megtölteni, mert ez egyelőre csak kevéssé sikerült.