Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.36
bux:
0
2025. december 26. péntek István
fékezés
Nyitókép: Pixabay

Itt a rendelet, átalakul az útdíjfizetés rendszere

A kormány elfogadta a korábban Lázár János által már beígért módosítást, melynek célja, hogy költséghatékonyabbá váljon a rendszer és csökkenjenek az adminisztratív költségek. Hatékonyságjavulást is várnak.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény módosítása a közlekedésért felelős miniszter számára adott felhatalmazást a részletek kidolgozására. Egyúttal a rendelet felülvizsgálja azt a módot, ahogyan az állam az útdíjszolgáltatási gazdasági társaságot és az útdíjszedő működést finanszírozza. A jövőben e szervezetek működését a központi költségvetés a szervezet és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter között létrejövő szerződés alapján biztosítják.

Mint a vg.hu emlékeztet, Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, a cél, hogy 2026-tól az állam saját hatáskörben, közfeladatként végezze az útdíjbeszedést, így a bevételek közvetlenül a közúti fejlesztésekre fordíthatók.

Magyarország 2013-ban döntött arról, hogy bevezeti a nemzeti útdíjfizetési rendszert, ennek érdekében hozta létre a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-t (NÚSZ). A rendszer bevételei mára meghaladják az évi 840 milliárd forintot, és néhány éven belül az ezermilliárdos határt is átléphetik.

Az intézkedés célja, hogy 2026-tól Magyarország közfeladatként végezze az útdíjfizetési rendszer működtetését, ne kelljen közreműködőt fizetni. Ennek megfelelően az intézkedéssel a vonatkozó rendeletekben a NÚSZ helyére a Magyar Közút lép.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×