Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Facebook/Pilisi Parkerdő – Parkerdő az emberért

A novemberi május nagyon jót tett az erdőknek és a facsemetéknek

Idén tavasszal tulajdonképpen minden megvalósult, amit az erdő szeret: rendszeres eső, magas páratartalom, pormentes talaj és hűvös levegő – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter hozzátette: a tavasz mindig meghatározó az erdők szempontjából, hiszen akkor van a legnagyobb szüksége a növényzetnek a csapadékra, és ha ideális a mennyiség, a fák jobban tudnak táplálkozni, tudnak miből párologtatni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének szakemberei évek óta nem tapasztaltak olyan kedvező, csapadékos tavaszi körülményeket, mint idén, aminek következtében az elültetett facsemeték több mint 90 százaléka megeredt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az InfoRádióban elmondta: Budakeszi környékén a megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb és páradúsabb volt az időjárás a tavasszal, ami nagyon kedvezett a helyi erdőknek is. A Budakeszi Erdészet területén olyan fejlődést mutatnak a fiatal csemeték, amilyet évek óta nem tapasztaltak az erdészek. Mészáros Péter megjegyezte: bár egyeseknek nem nyerte el a tetszését, hogy bizonyos napokon novemberi idő volt májusban, az erdők ezzel „látványosan fellélegeztek”, igazi ajándék volt számukra. A körülmények ideális feltételeket teremtettek az erdősítéseknek.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt négy évben a Budakeszi Erdészetben több mint 80 hektárnyi új erdőt telepítettek, főként gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken. A szóvivő úgy fogalmazott,

idén tavasszal tulajdonképpen „minden megvalósult, amit az erdő szeret”: rendszeres eső, magas páratartalom, pormentes talaj és hűvös levegő.

A Budakeszi Erdészet egyik erdőgondnoka nemrégen, a terepi bejáráson azt mondta, a fiatal növényzet olyan egyenletesen, egészségesen, friss zöldben pompázik mintha salátaültetvény lenne.

A kedvező tavaszi időjárás elősegítette, hogy az elültetett csemeték nagyon jó arányban megeredtek. Az első néhány évben nagyon fontos, hogy minél nagyobb és szerteágazóbb gyökereket tudjanak növeszteni, mert ez az alapfeltétele az egészséges növekedésnek, a fa kifejlődésének.

Mészáros Péter felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében többféle kórokozó, gombafaj települt át a Mediterráneumból a Kárpát-medencébe, amelyek főleg a kőrist károsítják. Éppen egy ilyen lepusztult kőrises állomány helyén ültettek új csemetéket Budakeszin. A kora tavasszal vetett csertölgy makkokból már kibújtak a facsemeték, de emellett az ültetett vadkörte, szürkenyár, virágos kőris és mezei juhar egyedei is kiváló eredést mutatnak.

A szóvivő kiemelte: az erdész életében „különösen nagy érték egy ilyen tavasz”, mert ritkán látja a munkája végeredményét, az „öreg erdőt”, hiszen több emberöltőt is igénybe vesz, mire ezek a facsemeték nagy, összefüggő erdőséget alkotnak.

Mészáros Péter elmondta: a tavasz mindig meghatározó az erdők szempontjából, hiszen akkor van a legnagyobb szüksége a növényzetnek a csapadékra, illetve konkrétan akkor kell leginkább nagy mennyiségben víznek jutnia a talajba.

Ha ez megvalósul, a fák jobban tudnak táplálkozni, tudnak miből párologtatni.

Az erdészek kifejezetten sűrűn ültetik a csemetéket, mert mindig vannak olyan egyedek, amelyek nem érik meg az őszt. Összességében azonban most a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének dolgozói nagyon bizakodóak, hiszen az elültettek csemeték szinte mindegyike megeredt.

Ez pozitív jelenség az elmúlt évek tapasztalataihoz képest, amikor a szárazság, a hőhullámok és a rendkívül változékony időjárás miatt komoly nehézségek adódtak a csemeték megeredésében. A kedvező tavaszi időjárás nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem valódi alapot teremt a hosszú távon is ellenálló, egészséges erdők létrejöttéhez. Egy egészségesen induló erdő pedig hosszabb távon is jobban viseli az éghajlatváltozás okozta kihívásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×