Infostart.hu
eur:
393.75
usd:
338.19
bux:
106542.74
2025. augusztus 19. kedd Huba
Skyline of Budapest with Liberty Bridge and Gellert Hill at day
Nyitókép: _ultraforma_/Getty Images

Felmérés: az emberek fizetésének fele a lakásra megy el

Az Ingatlan.com szerint az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül. Egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához kevesebb mint 8 évnyi átlagfizetésre van szükség a fővárosban. Albérletek terén viszont kissé más a helyzet.

Bár a budapesti lakásárak érezhető áremelkedésen mentek keresztül az elmúlt időszakban, ennek ellenére a régiós fővárosok között nem számít drágának - írja sajtóközleményében az ingatlan.com a legfrissebb elemzés alapján, amely azt vizsgálta, hogy 2024 végén a cseh, lengyel, szlovák és román fővárosban hány havi átlagfizetésből jött ki egy 50 négyzetméteres használt lakás ára. Valamint azt, hogy az adott fővárosban a lakbérek az ottani nettó átlagbér hány százalékát tették ki.

"Budapesten a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára már 2024 második felében átlépte az 1 millió forintos lélektani határt a KSH adatai alapján. Azóta pedig fokozatos drágulás jellemezte a budapesti lakáspiacot. Az ingatlanportál lakásárindexe szerint márciusban 18 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak éves összevetésben. Sokakat meglephet, hogy a jelentősnek mondható drágulás ellenére a budapesti lakásárak a régiós fővárosok mezőnyében viszonylag olcsónak számítanak" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A régiós országok statisztikai hivatalainak, illetve nemzeti bankjainak 2024/4. negyedéves adatai alapján árakat nézve Prága a legdrágább, forintra átszámolva 2,2 milliós átlagos négyzetméterárával.

Majd Varsó következik 1,5 milliós összeggel, utána pedig Pozsony közel 1,4 milliós átlaggal. A budapesti alig több mint 1 millió forintos középértéket csak a bukaresti 850 ezer forintos átlag múlja alul, utóbbival a román főváros a legolcsóbb.

Az adott fővárosra jellemző átlagfizetéseket nézve is relatíve olcsónak mondható Budapest. "A magyar fővárosban a múlt év utolsó negyedévében az átlagfizetés meghaladta az 553 ezer forintot, így 7,7 év alatt jönne ki egy 50 négyzetméteres lakás ára. Ezzel szemben Prágában 11,7 évre jutó átlagbérből lehet megvásárolni egy ekkora lakást. Így ebben az összevetésben is a cseh főváros a legdrágább" - tette hozzá a szakember. A második Varsó, ott 10 évnyi átlagbérre van szükség egy ekkora lakás megvásárlásához, míg Pozsony 9 évvel a harmadik.

Budapestnél csak Bukarest olcsóbb, a román fővárosban 6,5 év alatt összejöhet a példalakás ára.

Az ingatlan.com a régiós fővárosok albérletárait is összehasonlította egymással. A hirdetési portál szakemberei megvizsgálták, hogy a különböző fővárosokban egy szintén 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja hogyan aránylik a helyi nettó átlagkeresethez.

Az eredményeket ismertetve Balogh László közölte, hogy Budapest, Prága és Bukarest lényegében holtversenyben végzett. A cseh fővárosban az átlagfizetés 44 százaléka elég egyhavi lakbérre. Budapesten 45 százalékos, Bukarestben pedig 46 százalékos ez a mutató. Drágábbnak mondható Varsó, ahol az átlagbér 53 százalékát viszi el a lakbér. A nettó átlagkeresetek legnagyobb részét Pozsonyban kell kifizetni a kiadó lakásokért.

A szlovák fővárosban havonta a nettó átlagbér 57 százalékát kell kifizetni egy 50 négyzetméteres kiadó lakásért.

Balogh László szerint figyelemre méltó, hogy a közép-európai fővárosok albérletpiacain a fizetések legalább felét elviszik a lakhatási költségek. Az átlagfizetés 45-57 százalékát kitevő bérleti díjakon felül ugyanis a rezsi- és a közös költségek is a bérlőt terhelik. "Az a tény, hogy a régiónkban a jövedelmek jelentős részét viszik el a bérleti díjak és lakhatási költségek, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a közép-európai országokban az emberek túlnyomó többsége a saját tulajdonú ingatlanában lakik" - tette hozzá az szakértő.

Címlapról ajánljuk
A németek küszködése a világgazdasági ökoszisztéma átalakulását is jelzi

A németek küszködése a világgazdasági ökoszisztéma átalakulását is jelzi

Amikor a világ legnagyobb exportőrei közül az egyik megtorpan, annak messzire gyűrűző következményei vannak. Németország gazdasága évtizedek óta az ipari termelésre és a külföldi piacokra épít. Ám a legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokba irányuló a német export immár harmadik hónapja csökken. Az ipari gépekről és autókról híres gazdasági motor mintha köhögni kezdene.

Csizmazia Gábor az Arénában: egymáshoz nem kapcsolódó témákat hoz össze Donald Trump a vámháborúval

Mi állhat Donald Trump amerikai elnök fél éve húzódó vámháborújának hátterében? Milyen biztonsági garanciákat nyújthat az Egyesült Államok Ukrajnának annak érdekében, hogy utóbbi békét kössön Oroszországgal? Ezeket a kérdéseket is körüljárta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.21. csütörtök, 18:00
Molitorisz Dániel
ortopéd traumatológus
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×