Infostart.hu
eur:
386.85
usd:
331.17
bux:
116249.31
2026. január 12. hétfő Ernő
Drónnal készített felvétel az M0-s autóút M1 és M7 autópályák közötti, kétszer három sávosra bővített szakaszáról az avatás napján, 2015. november 27-én.
Nyitókép: MTI/Ruzsa István

Fizetős útszakaszok: százmilliárdokat hozott a magyar államnak az útdíj tavaly

Több mint 600 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után a 2024-es évben.

Tavaly több mint 656 milliárd forint folyt be a magyar költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. Bartal Tamás elnök-vezérigazgató kiemelte: ennek az összegnek a nagyobb részét a külföldi járművek üzemeltetői fizették be: havonta átlagosan 4 milliárd forinttal többet fizettek meg a magyar elektronikus útdíjbevételekből, mint a hazai felségjelzésű járművekkel közlekedők.

A NÚSZ adatai szerint a magyar utakat használó külföldi nehézgépjárművek üzemeltetői csaknem 350 milliárd forintot fizettek be a hazai költségvetésbe 2024-ben. Bartal Tamás hangsúlyozta: Magyarország fontos európai közlekedési útvonalak metszéspontjában van. A magyar útdíjrendszer alkalmas ezen adottság előnyeinek kihasználására, a magyar útdíjak több mint felét a külföldi fuvarozó cégek fizetik meg, és ezt a pénzt a magyar utak felújítására és karbantartására lehet fordítani.

A külföldi járművek közül kimagaslóan a legtöbbet (mintegy 132 milliárd forintot) a román honosságú nehézgépjárművek úthasználata után fizették be 2024-ben.

A második helyen ebben a tekintetben a lengyel, a harmadikon pedig a bolgár díjköteles járművek állnak, míg előbbiek úthasználata után 48 milliárd, addig utóbbiak esetében több mint 33 milliárd forint folyt be a magyar államkasszába – áll a közleményben.

Mint írják, a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj rendszer az elindulása óta a legnagyobb mértékű átalakításon esett át a tavalyi év elején. A „szennyező fizet” európai uniós irányelvhez igazodva 2024. január 1-vel bevezetésre került a külsőköltségdíj, amely a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülését hivatott elérni. A külsőköltségdíj a tavalyi évben a 3,5 t feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművekhez kapcsolódóan befolyt teljes útdíjbevétel mintegy 26 százalékát tette ki. Az e-útdíj másik eleme, amely az útdíjköteles elemi útszakaszok építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében felmerülő költségek megtérülését célozza, a bevétel 74 százalékát adta.

Szintén a 2024-es évben kerültek átsorolásra az elektronikus útdíjrendszerbe a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeg feletti autóbuszok, amelyek üzemeltetői 2024. április 1-től már nem e-matrica vásárlásával rendezik az úthasználatuk díját, hanem a HU-GO e-útdíj-rendszerben a járművek által megtett út alapján fizetnek díjat. 2024-ben a nehézgépjárműnek minősülő autóbuszok üzemeltetői valamivel több, mint 16 milliárd forintot tettek hozzá a hazai útdíjbevételekhez, aminek ez az összeg a 2,5 százalékát teszi ki. Az útdíjbevételek legnagyobb részét, 97,5 százalékát a tehergépjárművek úthasználata után befolyt megszolgált útdíj adja – tájékoztatott a NÚSZ.

Címlapról ajánljuk
Brutális terhelés alatt most a hazai kórházak, de be tudunk segíteni
körkép

Brutális terhelés alatt most a hazai kórházak, de be tudunk segíteni

A legtöbb fővárosi kórházban megnövekedett esetszámot látnak el a télies időjárás okozta balesetek és kihűlések miatt, a fontosabb intézményekben jelentősen bővítették a kapacitásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EU-alelnök a Portfolionak: Brüsszel neki lát az uniós Demokrácia Pajzs felépítésének

EU-alelnök a Portfolionak: Brüsszel neki lát az uniós Demokrácia Pajzs felépítésének

A most már négy éve folyó ukrajnai háború mentén évről évre nőnek a többségében orosz államhoz köthető hibrid tevékenységek, amelyekről az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen már több ízben kimondta, hogy ha nem is a szó klasszikus értelmében, de Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút folytat Európa ellen. Ennek vannak konkrét, a fizikális infrastruktúrát célzó elemei is, de jóval elterjedtebbek azok a mesterséges intelligenciával előállított videók, amelyek rendszeresen feltűnnek a mindennapos internethasználat közben. Különösen szemléletes ez azokban az MI-videókban, amelyek például rendszeresen „szerepeltetik” például Donald Trump amerikai elnököz különböző világvezetők társaságában. A témában Henna Virkkunent, az EB technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnökét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×