Minderről a rendszerint jól értesült amerikai napilap, a The Wall Street Journal számolt be immár a tervezésben résztvevő forrásokra hivatkozva. Az újság szerint az európai államok egy vészhelyzeti tervet dolgoznak ki a kontinens védelmének erősítésére. A tervezés célja egy „európai NATO” létrehozása. Az „élharcos” Franciaország és Nagy-Britannia, de hosszabb habozás után már csatlakozott hozzájuk Németország is.

Ugyanakkor – mint az idézett források közölték – az érintett országok nem a transzatlanti szövetséggel való versenyre törekszenek. Sokkal inkább arra, hogy biztosítsák az Oroszországgal szembeni elrettentést, a szükséges műveleti képességet és nem utolsósorban a NATO hitelességét.

Azaz a felkészülést arra az esetre, ha Washington – Donald Trump korábbi fenyegetései nyomán – kivonná az amerikai csapatokat Európából, vagy megtagadná a szükséges segítséget.

Az újság értesülése szerint a előkészületek megkezdésének döntő politikai katalizátora volt a „berlini irányváltás”. Németország ugyanis sokáig ellenállt a nagyobb európai védelmi autonómiát célzó kezdeményezéseknek, és azt az álláspontot képviselte, hogy az Egyesült Államok jelenti az európai biztonság garantálásának zálogát.

Friedrich Merz kancellár azonban már a múlt év végén jelezte, hogy országa újraértékeli korábbi véleményét. A hozzá közel álló források szerint ugyanis a kancellár arra a „következtetésre” jutott, hogy az Egyesült Államok felhagy az Oroszország által több mint négy éve ostromlott Ukrajna támogatásával.

Merz ugyanakkor nem kívánta nyilvánosan megkérdőjelezni a szövetséget. Ehelyett arra az álláspontra váltott, hogy Európának a NATO-n belül nagyobb terhet kell vállalnia.

Mégpedig „ideális esetben” anélkül, hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből.

Az újság idézte védelmi miniszterét, Boris Pistoriust, aki ugyancsak a tavalyi esztendő végén úgy fogalmazott, hogy a NATO-nak európaibbá kell válnia ahhoz, hogy transzatlanti maradjon.

Az újság utalt arra, hogy a német irányváltás szélesebb körű megállapodást tett lehetővé több más állam, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá az északi országok és Lengyelország között, és említette Kanadát is.

Mindez ugyanakkor már nem csupán politikai üzenet lenne, hanem konkrét katonai kérdésekre is kiterjedne. Így többek között a lég- és a rakétavédelemre, a biztonság erősítéséhez szükséges útvonalak tervezésére, a logisztikai hálózatok kezelésére és nem utolsósorban a nagyszabású regionális gyakorlatok szervezésére.

A tervezésben résztvevő tisztviselők ugyanakkor elismerték, hogy az említett célkitűzésekkel kapcsolatban jelentősek a kihívások. A NATO struktúrái ugyanis szinte minden kulcsfontosságú területen az amerikai vezetésre támaszkodnak.

Az Egyesült Államoktól való függőség továbbra is magas, különösen a hírszerzés, a műholdas és a rakétajelző rendszerek, valamint a nukleáris elrettentés területein.

Csakis Washington biztosíthatja az egész kontinens biztonsági ernyőjét – utalt rá a német média által is idézett amerikai lap.