eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Nyitókép: MÁV-csoport

Tragikus számokat közölt a MÁV

Az úgynevezett idegenhibás vasúti balesetek száma 2024-ben sajnos újra emelkedett. Ezek azok a balesetek, amelyek a vasúttársaságnak fel nem róható okból: a közlekedés többi résztvevőjének hibájából – például a KRESZ be nem tartása vagy a gyalogosok figyelmetlensége miatt – következnek be.

Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nem egyszer csonkolásos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset egyúttal trauma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen részese az eseményeknek. Nem utolsó sorban pedig a balesetek forgalmi zavarokat okoznak egy-egy térség közlekedésében, illetve több százmilliós anyagi kárt a vasúttársaságnak.

A MÁV most balesetmegelőzési témájú, ismeretterjesztő podcastban hívta fel a figyelmet a vasút veszélyeire Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével.

2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok megszegése miatt 76 vasúti átjárós baleset történt - tizenöttel több, mint 2023-ban -, ebből 14 követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt.

Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig 6 baleset történt vasúti átjáróban – feleannyi, mint tavaly –, amelyek során két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában 12 baleset történt, 3 súlyos és 7 könnyű sérüléssel).

A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.

A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:

  • A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
  • Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
  • A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
  • Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
  • A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!

Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul! Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít – sorolta a cég a közleményében.

A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.

Tiltott területen való tartózkodás miatti gázolások

2024-ben drámaian sok halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset oka a tiltott vasútüzemi területen tartózkodás, átkelés volt. Tavaly összesen 66 gázolás történt, amelyek során gyalogosan, kerékpárral és elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.

Áramütések

A villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott.

„A fizika egy objektív tárgy, a tudatunktól függetlenül van. Akár menőzni akarunk, akár nem, az működik. Ezt tudomásul kell venni.” – magyarázza Härtlein Károly a friss videóban, rámutatva:

aki felmászik a vasúti kocsi tetejére, a fizika törvényszerűségei miatt nem kerülheti el a felsővezeték okozta – halálos, vagy súlyos, gyógyíthatatlan – égési sérüléseket.

Mozgó vonatról való leugrás

Huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. Az értelmetlen balesetekben összesen harmincnyolcan vesztették életüket és harmincketten súlyosan megsérültek.

Öngyilkosságok

2024-ben a MÁV hálózatán 103 ember vetett véget az életének a síneken, és 15 öngyilkossági kísérlet történt.

Múlt héten az egész országot mélyen megrázta az a szörnyű tragédia, amely során egy anya gyermekével a karján hozta meg a végső döntést, és a vonat elé lépett.

A hasonló esetek sajnálatos módon egyáltalán nem ritkák, pedig van segítség. Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt. Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kolbenheyer Zsuzsanna a női NOB-elnökről: az egyenjogúsítás megkezdődött

Kolbenheyer Zsuzsanna a női NOB-elnökről: az egyenjogúsítás megkezdődött

Sokat javult a férfiak és nők aránya a nemzetközi sportvezetésben; a múlt héten elsőként választottak női elnököt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élére a zimbabwei Kirsty Coventry személyében, de még mindig vannak sportágak, amelyek esetében nagyon erős a férfidominancia. Az InfoRádió Kolbenheyer Zsuzsannát, a Magyar Jégkorong Szövetség elnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnökségi tagját kérdezte.

Demkó Attila az ukrajnai békefenntartásról: jelképes törekvés, Európa önmagában kevés hozzá

Az Egyesült Államok segítsége nélkül nagyon mérsékeltek az európaiak lehetőségei, így a hajlandók koalíciója korlátozott számban legfeljebb elrettentő céllal küldhet katonákat Ukrajnába – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, mely szankciók szigorításával lehetne még inkább megnehezíteni Oroszország helyzetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×