Infostart.hu
eur:
386.84
usd:
333.42
bux:
121421.44
2026. március 3. kedd Kornélia
Forgalmi dugó Budapesten, a Hungária körúton 2017. november 27-én. A kínai miniszterelnök látogatása és a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó miatt forgalomkorlátozásokat vezettek be a fővárosban.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Drasztikusan megugrott a dugóban töltött idő Budapesten – itt vannak a friss adatok

Csaknem a felével nőtt az autóban töltött idő a belvárosban, és a régióban csak Bukarestben rosszabb a helyzet.

2024-ben jelentősen, 46 százalékkal nőtt a torlódásokban elvesztegetett idő a fővárosban, mivel egyre több a dugó Budapest belső kerületeiben – írta a Magyar Autóklub blogja, az Autósélet a TomTom adatai alapján. A figyelemmel kísért 500 város forgalmi adatai alapján az egész világon, ezen belül Európában is viszonylag dinamikus növekedés volt tapasztalható a 2023-as évhez mérten.

A navigációs rendszereket forgalmazó cég adatai szerint Budapest 5 kilométer sugarú belső zónájában az átlagos autósok egy év alatt 110 óra időveszteséggel számolhatnak a csúcsforgalmi időszakban, miközben a hasonló méretű Bécsben 95, Prágában 92, Varsóban 90, Münchenben pedig 80 óra a dugóban eltöltött idő. Térségünkben egyedül a bukaresti torlódási jellemzők rosszabbak a budapestinél, ott 150 órával kalkulálhatnak a közlekedők.

A magyar fővárosban a gépkocsik száma 10 év alatt 26 százalékkal, 145 ezer járművel nőtt. 2022-ben Budapest belső területein a csúcsforgalmi időszakban 22 km/óra volt az átlagos haladási sebesség, ugyanez Bécsben és Varsóban 24, Münchenben 25, Prágában 31 km/óra. Bukarest itt is sereghajtó, a 17 km/óra átlagsebesség értékkel. A román főváros ezzel az eredménnyel a nyolcszázezer feletti, 8 millió alatti lakosságú városok világmezőnyében a legrosszabb.

A budapesti romló helyzet az elemzések szerint annak köszönhető, hogy a magyar főváros közlekedési infrastruktúrájának több alapvető szegmense elmaradást mutat a hasonló méretű „konkurens” városokhoz, mint Bécs vagy Prága, képest. Utóbbiak belső útgyűrűi nagyobb áteresztőképességűek, a folyóval szétválasztott városokban a hídkapacitás jobb, például Bécs, London és Párizs azonos folyószakaszán másfélszer nagyobb autós hídkínálat jellemzi. Budapest még elmarad a legjobbaktól a metróhálózat és a kerékpáros infrastruktúra terén is.

A Magyar Autóklub elemezte Bécs, Prága és Budapest jellemzőinek az eltéréseit, hogy behatárolja az infrastrukturális hibatényezőket. Ez alapján Bécs belső útgyűrűi nagyobb kapacitásúak a budapestinél. Bécsben a két belső körút (Burgring és a Zweierlinie) együtt nyolcsávos, a városközponttól 4-5 kilométerre pedig 2×3 sávos harmadik körút halad el (Gürtel), amelynek északkeleti negyede a Duna-parti alagútba helyezett A22 autópálya. Prágában – a centrumtól átlagosan 6 kilométeres távolságban – egy majdnem teljesen körbeérő autópálya-gyűrű helyezkedik el.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×