A Demokratikus Koalíció a 24.hu-nak megerősítette, hogy Gyurcsány Ferencen kívül még hárman jelentkeztek a párt elnöki posztjára, vagyis összesen négy jelölt lesz. A pályázatok elbírálása még zajlik. A DK-ban ugyanakkor attól, hogy valaki jelentkezik vagy pályázik egy tisztségre, még nem válik automatikusan jelöltté, erről a jelölőbizottság dönt. Gy. Németh Erzsébet, a párt alelnöke azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy a jelölőbizottság konzultál a szervezetekkel és a tagokkal, majd megnézi, hogy kinek mekkora a támogatottsága, és ez alapján fogja szavazásra bocsátani a jelölteket. A folyamat két hétig tart, addig jelezhetik a szervezetek és a párttagok, kit támogatnak, majd a jelölőbizottság javaslatot tesz arra, hogy ki vagy kik kerüljenek fel a szavazólapra a januári tisztújító kongresszuson. Abd El Rahim Ali, a DK józsefvárosi elnöke, a párt ifjúsági szervezetének 30 éves elnökségi tagja múlt héten a közösségi oldalán jelentette be, hogy indul az elnökségért.
Novák Zoltán az InfoRádióban úgy fogalmazott, egyrészről azt lehet belelátni a mostani helyzetbe, hogy spontán elindult egy láncreakció a DK-n belül azzal, hogy az első bejelentkező után mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy megméressék magukat Gyurcsány Ferenccel szemben. A másik értelmezés szerint a párton belül gerjesztett, szándékolt folyamatról lehet szó, amellyel
talán azt szeretné mutatni kifelé a DK, hogy nem egy személy irányít mindent, hanem létezik demokratikus versengés a párton belül.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint nem kizárt, hogy a két feltételezett elképzelés kombinációja került most a nyilvánosság elé, vagyis egy spontán bejelentkezést követően elkezdtek másokat is motiválni arra a DK-n belül, hogy szálljanak be a versenybe. Novák Zoltán megjegyezte: eddig nem volt igazi verseny a DK elnöki tisztégéért vagy az elnökségi helyekért, miközben az ellenzéki párt éppen azzal vádolja hosszú évek óta a Fideszt, hogy Orbán Viktornak nincs kihívója.
Az elemző szerint a valódi ok azonban az lehet, hogy a DK-n belül is egyre többen érzik, nagy a baj a pártnál, melyet Magyar Péter és a Tisza Párt „voltaképpen padlóra küldött” az elmúlt hónapokban. Mint fogalmazott,
vélhetően a helyben erős jelölteknek is feltűnt, hogy a DK elnöksége által a Magyar Péter-jelenségre adott reakció „nemhogy javított volna a helyzeten, hanem inkább rontott”.
Novák Zoltán felidézte, hogy az EP- és önkormányzati választásokat követően előbb tíz százalék alá zuhant be a DK támogatottsága a különböző felméréseken, majd az elnöki reakciók és külső folyamatok következtében öt százalék környékére esett vissza az ellenzéki párt. „Ilyen krízishelyzetben talán nem meglepetés, hogy az elégedetlenség hangja is erősebben hallatszik” – tette hozzá a szakértő.
Úgy véli, Gyurcsány Ferenc pártjának stratégiát kell váltania ahhoz, hogy népszerűbbé váljon az emberek körében. Mint mondta, az utóbbi időben „nem egy egyenes vonalú ideológiai vonalvezetés” jellemezte a DK-t, ugyanis a különböző szakpolitikai állásfoglalásait tekintve hol a liberálisabb, hol a szociáldemokrata pólushoz közeledett. Megítélése szerint át kellene gondolniuk, milyen szerepfelfogást szeretnének továbbvinni, illetve milyen ideológiai mintázatot akarnak képviselni a jövőben.
„Gyakorlatilag egy korábbi válsághelyzetre adott reakció volt az is, hogy megpróbálták kitisztítani az ideológiai profiljukat azáltal, hogy erősebben kiálltak a szociáldemokrácia mellett, majd ehhez jött hozzá az a belpolitikai turbulencia, amit egy új politikai szereplő megjelenése generált” – utalt Magyar Péterre az elemző. Azt gondolja, a DK viszonylag sokáig jól menedzselten működött, domináns szereplő volt az ellenzéki térfélen, és egészen a Tisza Párt berobbanásáig „szinte mindenki a DK felé gravitált” az ellenzéken belül.
Van-e DK Gyurcsány Ferenc nélkül?
Novák Zoltán szerint a 2022-es országgyűlési választások után jól látható volt, mi a DK szándéka, „elkezdte leszalámizni a kisebb szereplőket”, és kezdetben úgy tűnt, hogy idővel, lépésről lépésre haladva „ki tud alakítani egy olyan domináns szerepkört az ellenzéki térfélen, mint amilyet egyébként a Fidesz is megvalósított az egész pártrendszerben”. Hozzátette:
a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz lesz egy olyan stratégiát felvázolni vagy kitalálni a vezetésnek, ami kilábalást eredményezne a DK-nak a mostani válságából.
Mint fogalmazott, a tagság számára most az a legnagyobb dilemma, hogy „valóban van-e Gyurcsány Ferenc feje fölött egy üvegplafon”, ami az elemző szerint abból adódik, hogy az eddigi politikai evolúciója során olyan „roncsolás érte a politikusi karakterét”, ami úgy tűnik, reparálhatatlan. Ugyanakkor azt is gondolhatja a többség, hogy nincs semmiféle üvegplafon, és csak Gyurcsány Ferenc képes összetartani a DK-t, vagyis ezen gondolatmenet szerint Gyurcsány Ferenc nélkül valójában nincs is DK.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint az első értelmezésből kiindulva lehetne vezetőváltás a DK-ban, ha viszont nincs üvegplafon Gyurcsány Ferenc feje fölött, akkor éppenhogy nagyon kockázatos lenne leváltani a jelenlegi elnököt, mert akkor az a néhány százaléknyi szavazó is elpártolhat tőlük, aki megmaradt. „Ők azok a szavazók, akik végig kitartottak Gyurcsány Ferenc mellett. Az iránta érzett rajongás, hűség, hit tartja egyben ezt a magot” – vélekedett.
Novák Zoltán elmondta: a DK elnöke „egy nagyon tapasztalt, sokat látott, a kamarillapolitikában igazán dörzsölt” politikus, és a második, harmadik vonalban kevés ilyen típusú politikai kvalitásokkal rendelkező személy van a DK-n belül. Úgy gondolja, nincs könnyű helyzetben a párt, ebben a dilemmában nagyon nehéz lesz jó döntést hozni. „Minden párt életében fontos az utódlási folyamat, illetve a vezetőkitermelési munka. Ez nem történt meg a DK-ban a megfelelő módon, pedig idő lett volna rá” – összegzett az elemző.