Infostart.hu
eur:
355.12
usd:
307.29
bux:
134780.5
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Komoly dilemma, soha nem volt még ekkora tétje DK-s elnökválasztásnak – véli az elemző

A korábbi évekkel ellentétben több kihívója is lesz Gyurcsány Ferencnek a Demokratikus Koalíció januári elnökválasztásán. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint nagy döntés előtt áll a DK tagsága a párt népszerűségvesztése miatt. A legfőbb kérdés, hogy a változásra szavaznak majd vagy kitartanak a tapasztalt vezető mellett.

A Demokratikus Koalíció a 24.hu-nak megerősítette, hogy Gyurcsány Ferencen kívül még hárman jelentkeztek a párt elnöki posztjára, vagyis összesen négy jelölt lesz. A pályázatok elbírálása még zajlik. A DK-ban ugyanakkor attól, hogy valaki jelentkezik vagy pályázik egy tisztségre, még nem válik automatikusan jelöltté, erről a jelölőbizottság dönt. Gy. Németh Erzsébet, a párt alelnöke azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy a jelölőbizottság konzultál a szervezetekkel és a tagokkal, majd megnézi, hogy kinek mekkora a támogatottsága, és ez alapján fogja szavazásra bocsátani a jelölteket. A folyamat két hétig tart, addig jelezhetik a szervezetek és a párttagok, kit támogatnak, majd a jelölőbizottság javaslatot tesz arra, hogy ki vagy kik kerüljenek fel a szavazólapra a januári tisztújító kongresszuson. Abd El Rahim Ali, a DK józsefvárosi elnöke, a párt ifjúsági szervezetének 30 éves elnökségi tagja múlt héten a közösségi oldalán jelentette be, hogy indul az elnökségért.

Novák Zoltán az InfoRádióban úgy fogalmazott, egyrészről azt lehet belelátni a mostani helyzetbe, hogy spontán elindult egy láncreakció a DK-n belül azzal, hogy az első bejelentkező után mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy megméressék magukat Gyurcsány Ferenccel szemben. A másik értelmezés szerint a párton belül gerjesztett, szándékolt folyamatról lehet szó, amellyel

talán azt szeretné mutatni kifelé a DK, hogy nem egy személy irányít mindent, hanem létezik demokratikus versengés a párton belül.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint nem kizárt, hogy a két feltételezett elképzelés kombinációja került most a nyilvánosság elé, vagyis egy spontán bejelentkezést követően elkezdtek másokat is motiválni arra a DK-n belül, hogy szálljanak be a versenybe. Novák Zoltán megjegyezte: eddig nem volt igazi verseny a DK elnöki tisztégéért vagy az elnökségi helyekért, miközben az ellenzéki párt éppen azzal vádolja hosszú évek óta a Fideszt, hogy Orbán Viktornak nincs kihívója.

Az elemző szerint a valódi ok azonban az lehet, hogy a DK-n belül is egyre többen érzik, nagy a baj a pártnál, melyet Magyar Péter és a Tisza Párt „voltaképpen padlóra küldött” az elmúlt hónapokban. Mint fogalmazott,

vélhetően a helyben erős jelölteknek is feltűnt, hogy a DK elnöksége által a Magyar Péter-jelenségre adott reakció „nemhogy javított volna a helyzeten, hanem inkább rontott”.

Novák Zoltán felidézte, hogy az EP- és önkormányzati választásokat követően előbb tíz százalék alá zuhant be a DK támogatottsága a különböző felméréseken, majd az elnöki reakciók és külső folyamatok következtében öt százalék környékére esett vissza az ellenzéki párt. „Ilyen krízishelyzetben talán nem meglepetés, hogy az elégedetlenség hangja is erősebben hallatszik” – tette hozzá a szakértő.

Úgy véli, Gyurcsány Ferenc pártjának stratégiát kell váltania ahhoz, hogy népszerűbbé váljon az emberek körében. Mint mondta, az utóbbi időben „nem egy egyenes vonalú ideológiai vonalvezetés” jellemezte a DK-t, ugyanis a különböző szakpolitikai állásfoglalásait tekintve hol a liberálisabb, hol a szociáldemokrata pólushoz közeledett. Megítélése szerint át kellene gondolniuk, milyen szerepfelfogást szeretnének továbbvinni, illetve milyen ideológiai mintázatot akarnak képviselni a jövőben.

„Gyakorlatilag egy korábbi válsághelyzetre adott reakció volt az is, hogy megpróbálták kitisztítani az ideológiai profiljukat azáltal, hogy erősebben kiálltak a szociáldemokrácia mellett, majd ehhez jött hozzá az a belpolitikai turbulencia, amit egy új politikai szereplő megjelenése generált” – utalt Magyar Péterre az elemző. Azt gondolja, a DK viszonylag sokáig jól menedzselten működött, domináns szereplő volt az ellenzéki térfélen, és egészen a Tisza Párt berobbanásáig „szinte mindenki a DK felé gravitált” az ellenzéken belül.

Van-e DK Gyurcsány Ferenc nélkül?

Novák Zoltán szerint a 2022-es országgyűlési választások után jól látható volt, mi a DK szándéka, „elkezdte leszalámizni a kisebb szereplőket”, és kezdetben úgy tűnt, hogy idővel, lépésről lépésre haladva „ki tud alakítani egy olyan domináns szerepkört az ellenzéki térfélen, mint amilyet egyébként a Fidesz is megvalósított az egész pártrendszerben”. Hozzátette:

a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz lesz egy olyan stratégiát felvázolni vagy kitalálni a vezetésnek, ami kilábalást eredményezne a DK-nak a mostani válságából.

Mint fogalmazott, a tagság számára most az a legnagyobb dilemma, hogy „valóban van-e Gyurcsány Ferenc feje fölött egy üvegplafon”, ami az elemző szerint abból adódik, hogy az eddigi politikai evolúciója során olyan „roncsolás érte a politikusi karakterét”, ami úgy tűnik, reparálhatatlan. Ugyanakkor azt is gondolhatja a többség, hogy nincs semmiféle üvegplafon, és csak Gyurcsány Ferenc képes összetartani a DK-t, vagyis ezen gondolatmenet szerint Gyurcsány Ferenc nélkül valójában nincs is DK.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint az első értelmezésből kiindulva lehetne vezetőváltás a DK-ban, ha viszont nincs üvegplafon Gyurcsány Ferenc feje fölött, akkor éppenhogy nagyon kockázatos lenne leváltani a jelenlegi elnököt, mert akkor az a néhány százaléknyi szavazó is elpártolhat tőlük, aki megmaradt. „Ők azok a szavazók, akik végig kitartottak Gyurcsány Ferenc mellett. Az iránta érzett rajongás, hűség, hit tartja egyben ezt a magot” – vélekedett.

Novák Zoltán elmondta: a DK elnöke „egy nagyon tapasztalt, sokat látott, a kamarillapolitikában igazán dörzsölt” politikus, és a második, harmadik vonalban kevés ilyen típusú politikai kvalitásokkal rendelkező személy van a DK-n belül. Úgy gondolja, nincs könnyű helyzetben a párt, ebben a dilemmában nagyon nehéz lesz jó döntést hozni. „Minden párt életében fontos az utódlási folyamat, illetve a vezetőkitermelési munka. Ez nem történt meg a DK-ban a megfelelő módon, pedig idő lett volna rá” – összegzett az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő erről napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában beszélt, amelyben Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
K&H: a magyar hozamokba még nincs beárazva az euróbevezetés

K&H: a magyar hozamokba még nincs beárazva az euróbevezetés

Történelmi összevetésben is alacsony volt az első 5 hónapban a drágulás Magyarországon – hangzott el a K&H Bank keddi sajtótájékoztatóján. A magyar ingatlanpiac a második leginkább túlértékelt az EU-ban, és a forint mellett nagyobb a pozicionáltság, mint az iráni háború kitörése előtt. Az állampapíroknál láthattunk egy hozamesést, de valójában még nincsen beárazva az eurózóna csatlakozás. Az uniós források beérkezésének vélhetően nem lesz forinterősítő hatása, mivel az MNB "megtartja majd" azt a devizatartalékban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×