Már kedd délután megkezdődtek az '56-os megemlékezések a forradalom 68. évfordulóján a budai fáklyás felvonulással.
Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárison tartott ünnepi beszédet és köszönte meg az őszi árvízi védekezésben részt vevőknek az áldozatos munkát.
"Azért jöttünk össze, hogy kifejezzünk tiszteletünket és fejet hajtsunk az '56-os forradalom hősei előtt. Mai ünnepünk rendhagyó, mert itt vannak velünk azok is, akik megvédték Magyarországot a dunai árvíztől" - kezdte beszédét.
Köszönetet mondott a vízügyeseknek, a katonáknak, a rendőröknek és mindenkinek, aki részt vett a védekezésben; a környező országokban 24 halálos áldozatot szedett az árvíz, itt egyet sem, és az anyagi károk sem voltak jelentősek, "köszönjük, köszönjük, köszönjük" - mondta.
Erre fűzte fel párhuzamként, hogy "összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk, előbb-utóbb kiforgatnának minket mindenünkből, és adósrabszolgasorba taszítanának bennünket".
A megáradt történelem - szerinte - nem fúj visszavonulót délutánra, és nem húzódik vissza a vackára éjszakára sem, "ilyenkor lesznek a hősök a cipészekből, a gyári munkásokból" - fogalmazott.
"1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást. A magyar szabadságszerető nép, rosszul tűri a zablát, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki a hámból, még egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni" - nyomatékosította.
Felidézte, koholt vádakkal börtönözték be a nem kommunista vezetőket, sarokba szorították az embereket, és amikor a magyarok dacoltak velük, csalással jutottak hatalomba. "A többit tudjuk, padlássöprés, csengőfrász, megnyomorított magyar jövő."
De
"hiába az erőfölény, hiába a világpolitikai kényszerhelyzet, a magyarok nem tűrik a megaláztatást; megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, megtanítottuk nekik egy életre, hogy ne bántsd a magyart"
- fogalmazott.
Aztán a rendszerváltozáskor az oroszok hazamentek, ezért is tudják a világon, "a magyarokkal csínján kell bánni".
Szerinte a történelem ma is kilépni készül a medréből.
"Az előttünk álló évben nem a vizet, a történelmet kell a medrében tartanunk. Harmadik éve zajlik a háború, egyre véresebb, egyre elkeseredettebb, (...) a szankciók bennünket véreztetnek ki, a befektetések Amerikában kötnek ki, közben egyre nő a veszély, hogy a háború szétterjed. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúban. Mindenki úgy tesz, mintha nem látná: a király meztelen, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot" - részletezte.
Szerinte a brüsszeli vezetők azt hiszik, hogy győzni lehet a háborúba, be is mutatták a győzelmi tervet, amelynek része, hogy Ukrajna NATO-tagsági meghívást kap.
"Vagyis mi, magyarok
egy reggel arra ébrednénk, hogy Keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén, mi ezt nem akarjuk. A brüsszeli nyomás egyre nagyobb.
Nekünk, magyaroknak kell döntenünk, hogy akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk" - jelentette ki.
Nem engedi, hogy felvonulási terület legyen Magyarország, meg kell őrizni az ország békéjét és biztonságát.
"A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért bejelentették, meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és egy bábkormányt ültetnek a nyakunkba. Meghajolunk a brüsszeli akarat előtt vagy sem? A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt! Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben" - közölte.
Számára egy a fontos, hogy Magyarország a saját szabályai szerint és a saját boldogulását keresve élhessen.
"Bebizonyítottuk számtalanszor, hogy nem ijedünk meg a zsarolástól, nem engedünk a migránsok betelepítésnek, megvan a párt, megvan az ember, aki aláír, ideális egy bábkormány élére" - fogalmazott a miniszterelnök.
Attól még szerinte nem lesz valaki hős, hogy elhajít egy Molotov-koktélt vagy kivág egy lukat a zászlóban, "a tettek magukért beszélnek".
"Az egész ország láthatta az Európai Parlamentben, hogy ki mit csinál; a magyar ellenzék felajánlotta a hazát a birodalomnak. Ez internacionalista hagyomány. Régi ellenzék, új ellenzék, csak a címke változik. 1956, muszka vezetők, 2024, brüsszeli vezetők. Idegeneket hív magyarok ellen segítségül" - idézett később az István, a királyból.
Valahogy
az ellenzék szerinte mindig Góliát oldalára áll, de a történet mindig ugyanaz, Dávid győz, aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot,
Kun Béláéknak Bécsbe, Rákosiéknak Moszkvába, a maiaknak pedig Brüsszelbe.
"Ma megvan a szuverén cselekvés lehetősége, és ígérem, hogy mi élünk is vele. Magyarnak lenni annyi, mint küzdeni. Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Itt nem törnek át. Újra meg fogjuk csinálni, dicsőség a hősöknek, a Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt" - zárta ünnepi gondolatait.