eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Biológiai légi szúnyoggyérítés a Balaton térségében, Balatonberénynél 2024. április 11-én. A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Véget ért az idei szúnyoggyérítés, extrém éven vagyunk túl

Bővelkedett az érdekességekben az idei szúnyoggyérítési szezon, ami az őszi árhullám miatt október elejéig kitolódott – mondta az InfoRádióban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Mukics Dániel hozzátette: nyáron kettős kép rajzolódott ki idehaza, hiszen az Alföldön az aszály miatt szinte nem is kellett beavatkozni a vérszívók ellen, a Dunántúlon viszont extrém méretű szúnyogpopuláció jelent meg.

Lezárult az idei központi szúnyoggyérítés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint a 2024-es évben 25 héten keresztül irtották a szúnyogokat. A felhőszakadásokkal kísért június országszerte, de főként a Dunántúlon extrém méretű szúnyogpopulációt okozott. A Dunán és a Lajtán levonult kora őszi árhullám miatt idén egészen szokatlan időben, még október elején is szükség volt biológiai kezelésekre. Európai uniós közbeszerzési eljárás során külső kivitelezők végzik a szúnyoggyérítést Magyarországon, a hazai katasztrófavédelemnek csak koordináló szerepe van. A nyár legnagyobb részében a késő esti, éjszakai órákban végzett földi technológiát alkalmazták a szakemberek.

Az OKF szóvivője az InfoRádióban elmondta: az idei szúnyoggyérítési szezon bővelkedett az érdekességekben, és szokatlanul hosszan kellett beavatkozni, ugyanis már március elején elkezdték a szúnyogok elleni védekezést. Akkor azonban még csak helyzetfelmérést tartottak a rovarbiológusok, akik a kifejlett szúnyogok állapotát és mennyiségét figyelték.

A konkrét kivitelezési munkálatok április 16-án kezdődtek a megszokott módon, vagyis biológiai lárvagyérítéssel. Mukics Dániel kiemelte: az enyhe kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb kezdtek el lombosodni a fák, ami megnehezítette a lárvagyérítést. Április közepétől rendhagyó módon folyadék helyett kifejezetten lárvák elleni szelektív granulátummal védekeztek a szakemberek. Ennek a szilárd halmazállapotú készítménynek a használata hatásosnak bizonyult, ugyanis amint áthatolt a fák lombozatán, egyből be tudott jutni a vízbe, ahol sikeresen, nagy számban elpusztította a szúnyoglárvákat.

A szóvivő emlékeztetett, hogy júniusban több helyen két-három naponta nagyon komoly viharok alakultak ki, és főleg a Dunántúlon jelentős szúnyogártalom keletkezett. Ezzel nagyon ellentétes kép rajzolódott ki az ország egyes területei között, hiszen

míg az Alföldön igen komoly aszály volt, és szinte nem is kellett beavatkozni a vérszívók ellen, addig a Dunántúlon extrém méretű szúnyogpopuláció jelent meg.

A szóvivő tájékoztatása szerint idén országszerte összesen 732 810 hektáron kellett fellépni a vérszívók ellen, 1070 településen és hat fővárosi kerületben volt szúnyoggyérítés. Egyes településeken csak egyszer volt rá szükség, más helyeken viszont akár hat-hét alkalommal is be kellett avatkozni.

A közelmúltban új uniós szabályok születtek a biológiai védekezésekkel és a kémiai beavatkozásokkal kapcsolatban, ami érinti a szúnyoggyérítést is. Mukics Dániel elmondta:

kizárólag az országos tisztifőorvos eseti engedélyével lehet légi, kémiai szúnyoggyérítést végezni.

Idén a katasztrófavédelem koordinálásával erre csak a Szigetközben volt szükség 13 ezer hektáros területen.

A katasztrófavédelem a szezon végeztével a tapasztalatok kiértékelésére és a pénzügyi elszámolásra koncentrál, majd el lehet kezdeni a felkészülést a következő évre. Az illetékesek ilyenkor a kivitelezőkkel egyeztetnek, illetve közösen beszerzik a szükséges mennyiségű irtószert. Mukics Dániel úgy fogalmazott, bíznak benne, hogy a 2025-ös év nem lesz annyira aktív szúnyoggyérítés szempontjából, mint az idei. Hozzátette: Magyarországon egyre forróbbak és aszályosabbak a nyarak, ami a mezőgazdaságban óriási károkat okoz, a szúnyogok elleni védekezésnek viszont kedvez. Ha nagy szárazság van, azt a szúnyogok viszont nem bírják jól, vagyis minden éghajlatváltozásnak megvan az előnye és a hátránya is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.

Lakást, házat venne? Most kerül majd igazán sokba, ha tétovázik

A 35 év alattiak többsége inkább a kistelepüléseken vásárol ingatlant, mert ott olcsóbban jut lakhatáshoz – mondta az InfoRádióban az ingatlan.com vezető elemzője. Balogh László azt is elmondta, hogy 2024 élénkülést hozott a piacon, ez a tendencia folytatódhat jövőre is az árak emelkedése mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×