A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái - írta a katasztrófavédelem.
A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést.
Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. Ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
Összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott teleülések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt. Emlékeztetnek: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken biológiai szúnyoggyérítés sem végezhető.
