Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Varga Mihály pénzügyminiszer az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülésének kezdetét jelző csengettyűvel Brüsszelben július 16-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Varga Mihály: Európa gazdasági ereje nem áldozható fel az ideológiai célok érdekében

A pénzügyminiszter szerint Európa versenyképességének megerősítése az unió közös feladata.

A magyar EU-s elnökség legfontosabb célkitűzése a világ gazdaságaihoz képest lemaradóban lévő európai versenyképesség megerősítése, ebben számítanak a többi tagállam együttműködésére is - jelentette ki Varga Mihály az Eurofi Üzleti Fórumán, szerdán Budapesten a tárca közleménye szerint.

A tájékoztató szerint a pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett, a gazdasági semlegességet és a gazdaságok közötti együttműködésre épülő politikát támogatja. A tárcavezető felhívta a figyelmet: ma az Egyesült Államok gazdasága ötször, Kína pedig tízszer nagyobb ütemben bővül, mint az Európai Unió gazdasága. A versenyképességi adatok világosan jelzik, hogy Európa gazdasága hanyatlik, és nem használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket - tette hozzá.

Varga Mihály ismertette: Magyarországon munkaalapú gazdaság épült ki az elmúlt 15 év során, amely a válságok alatt is kiállta a próbát. A hazai adókörnyezet és a tőkevonzerő, valamint a családtámogatási rendszer is a legjobbak között van Európában. Emellett az uniós átlag feletti magyar gazdasági növekedés szintén megalapozza a pozitív jövőképünket.

A miniszter rámutatott: a Helyreállítási Eszköz támogatásai, az adminisztrációs terhek, az atomerőművek leállítása, a migráció támogatása és a kivetett szankciók rávilágítottak, hogy az uniós döntéshozatalban ma keverednek a gazdasági-szakmai, illetve az ideológiai célok.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy Európa gazdasági ereje nem feláldozható az ideológiai célok érdekében, hanem a valódi gazdasági érdekeket nézve kell a célokat és intézkedéseket meghatározni. A miniszter a magyar elnökség ajánlatát Európa versenyképességének megerősítése terén ismertetve elmondta: Magyarország számára kiemelt prioritás az új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, amely olyan eszközökre épít, mint a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a demográfiai problémák a szociális ellátórendszert, valamint a munkaerőpiaci egyensúlyt is veszélyeztetik. Mint mondta: a magyar álláspont szerint Európa jövőjét az európai fiatalok jelentik, ezért kiemelten fontosnak tartják az unió demográfiai eszköztárának bővítését, ami a családok kiemelt támogatására fókuszál.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×