Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 20 éve az EU-ban címmel rendezett konferenciáján a budapesti Európa Pontban 2024. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kiderült, mi a magyar EU-elnökség számára a legfontosabb

Az új európai versenyképességi megállapodás elfogadását nevezte magyar elnökség kulcsfontosságú céljának Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, Budapesten, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencián.

A miniszter az Országházban tartott tanácskozáson hangsúlyozta: az európai versenyképességi megállapodás helyreállíthatja az EU gazdaságát és stabil növekedési pályára állíthatja Európát, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a zöld és digitális átmenet előmozdításával, nemzetközi kereskedelemmel és együttműködéssel, valamint a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosításával.

Bóka János az európai versenyképességről szóló, hétfőn megjelenő Draghi-jelentés megvitatását, közös álláspont kialakítását és ennek megfelelő cselekvést javasolt.

Kiemelte: a magyar elnökség a versenyképesség mellett az európai védelmi politika megerősítésén fog dolgozni, mert Európának jelentősen javítania kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reagálóképességét és kapacitásait.

Szerinte a védelmi politikai szövetségeken és együttműködéseken túl az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, ahol lehet, szövetségesekkel és partnerekkel, de ha szükséges, akkor egyedül.

Azt ígérte: a magyar elnökség alatt következetes és érdemalapú bővítési politikát fognak követni valamennyi csatlakozó ország esetében. Ukrajna esetét különlegesnek nevezte abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az EU széles körű és összetett támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcban.

Jelezte: a magyar elnökség részt vállal a kapcsolódó ügyek gyors kezelésében, ideértve az Ukrajnának javasolt hitel gyorsítását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Magyarország a története legnagyobb humanitárius segélyprogramját valósítja meg, hiszen a háború kitörése óta több mint 1,4 millió ukrán menekültet fogadott be.

A miniszter kiemelte a nyugat-balkáni régió EU-s csatlakozásának fontosságát és jelezte: meghívta a Nyugat-Balkán csatlakozó országainak miniszterelnöki tanácsadóit, hogy egy hétfő este, Szegeden kezdődő találkozón kötetlenül vitassák meg az együttműködés lehetőségeit régióval. Bóka János szerint a magyar elnökség kiemelt figyelmet fordít a migrációra, a külső határok védelmére és az ehhez szükséges EU-s források biztosítására is.

A miniszter ígérte: az elnökség ideje alatt Magyarország, a tagállamok és intézmények közötti őszinte együttműködés szellemében, tisztességes közvetítőként fog dolgozni Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében. "Nem ígérhetek csodákat, de ígérhetem: azon fogunk dolgozni, hogy megteremtsük a feltételeket az előrelépéshez. Az Európai Unióban ez már önmagában is egyfajta csoda." - fogalmazott.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Európa biztonságának az elmúlt évtizedben bekövetkezett romlásáról beszélt, szerinte az ukrajnai háború, a tömeges illegális migráció, a nemzetközi terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés és a nemzetközi vizeket érintő kalózkodás jelent fenyegetést Európára. Örömtelinek nevezte, hogy az európai országok számottevően növelték védelmi kiadásaikat, de szerinte mindez már középtávon is csak akkor lehet eredményes, ha az ipar fejlesztése és a gyártási kapacitás növelése is társul hozzá.

A migrációs nyomással kapcsolatban azt az álláspontot képviselte: az EU külső határain elhelyezkedő országok az unió egész közösségét védik, ezért a határvédelem költségeit közösen kell viselniük a tagállamoknak.

Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke arról beszélt: bár az EU tagállamai között mindig lesznek viták, fontos, hogy "maradjunk kapcsolatban", "hallgassuk meg egymást akkor is, ha nem értünk egyet".

David McAllister, az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának elnöke a közös uniós kül- és védelmi politika stratégia céljai érdekében négy prioritást jelölt meg: az orosz agresszió elleni fellépést, a közös kiállást Európa védelméért, stratégiai szövetségek létrehozását, valamint az EU döntéshozatali metódusainak megerősítését. Hangsúlyozta, az EP támogatása rendíthetetlen Ukrajna iránt, ez egyfajta befektetés a közös jövőbe és biztonságba.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a most záruló uniós ciklusra visszatekintve felidézte, hogy új országként Ukrajna, Moldova, Koszovó és Georgia jelentkezett az EU-ba, míg Ukrajna, Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszt kapott.

Az EU vezetői úgy döntöttek, megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, Észak-Macedóniával, Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával; Montenegró és Szerbia vonatkozásában pedig megállapodtak a megújult csatlakozási tárgyalásokról.

Májusban életbe lépett a nyugat-balkáni növekedési terv, amely 6 milliárd eurós felajánlást is tartalmaz, emellett 50 milliárd eurós keretet hoztak létre Ukrajna csatlakozásának előkészítésére - emlékeztetett. Szerbiával, Albániával és Észak-Macedóniával kormányközi konferenciák megrendezését tűzték ki célul, Törökországgal aktív kapcsolatot tartanak, hogy életet leheljenek a csatlakozási folyamatba, míg Georgiának meg kell erősítenie elkötelezettségét a tagság iránt, és Koszovó is előrelépést kell tegyen - közölte.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt: az EU demokratikus természetéből adódóan a tagországok álláspontja egyes kérdésekben különbözhet, azonban ezek a különbségek szerinte nem stratégiai, hanem taktikai jellegűek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×