eur:
402.25
usd:
371.75
bux:
88968.79
2025. március 31. hétfő Árpád
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (első sor, b3) beszél, mellette Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (b2) és Vartus Gergely, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (b) az EU kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozóján a Várkert Bazárban 2024. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A jövőben is meghatározó maradhat a magyar EU-elnökég egyik fő prioritása

Reményeink szerint a decemberi EU-csúcson rögzítik, hogy a kohéziós politika a jövőben is meghatározó lesz az unió versenyképessége és a demográfiai helyzet javításában – mondta Navracsics Tibor, a kohéziós politikáért felelős miniszterek pénteki budapesti informális találkozója után.

A magyar EU-elnökség keretében tartott megbeszélésről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte: azt járták körül kollégáival, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósításával lassítsák az EU-ban kialakuló demográfiai hanyatlást.

„A kohéziós politika egyike a magyar európai uniós elnökség prioritásainak.

Európa hanyatló demográfiai pozícióban van, a természetes születésszám szinte minden tagállamban csökken, ami óriási problémát jelent, elsősorban a kevésbé fejlett térségek elnéptelenedése miatt” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Szólt arról, hogy az elöregedés minden EU-társadalomra igaz, egyre nagyobb arányt foglalnak el azok a korcsoportok, amelyek gondoskodásra szorulnak, és szűkül azok aránya, akik elő tudják állítani a gondoskodáshoz szükséges anyagi támogatást. Külön problémát jelent a közép-, délkelet-európai, valamint a déli államokban az agyelszívás jelensége is, és Magyarország is kénytelen szembenézni azzal a tendenciával, hogy a fiatal képzett munkaerő az EU legfejlettebb területeire, az északnyugati és a nyugati tagállamokba megy.

„Megvitattuk, hogy a kohéziós politika a jövőben miként tud hozzájárulni ahhoz, hogy az elnéptelenedő térségekből a kivándorlás megálljon, és újra élet költözzön ezekbe a városokba és régiókba, és mit kell tennünk a gyermekvállalási kedv erősödése érdekében.

Célzott infrastrukturális fejlesztések, szociális juttatások, az egészségügy, az oktatáspolitika beruházásai is szóba jöhetnek, ezek életképessé és élénkké teszik ezeket a régiókat”

– fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Mint mondta, elképzeléseik szerint már az Európai Tanács november végi brüsszeli ülésén körbejárják a versenyképesség és a kohéziós politika összefüggéseit, és egy tanácsi következtetéssel rögzítik a jövő teendőit.

A miniszter kitért arra, hogy a tagállamok között az EU intézményeiben az elkövetkező többéves pénzügyi kerettervet előkészítő vita a kohéziós politika rövid és hosszú távú célkitűzéseire, pénzügyi kereteire és menetrendjére is vonatkozik.

Utalt arra, hogy két olyan uniós dokumentum jelent meg az év első felében, amely alapvető fontosságú a kohéziós politika szempontjából. Hozzáfűzte, hogy az Európai Bizottság kilencedik kohéziós jelentése a kohéziós politikát az elmúlt három évben jellemző fejlődési trendekről számol be, a másik pedig Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése a belső piac versenyképességéről.

„Várhatóan a jövő hét elején kerül nyilvánosságra egy harmadik dokumentum, amelyet egy másik volt olasz kormányfő, Mario Draghi készít az Európai Bizottság felkérésére. Ez a versenyképesség és a jövő kérdéseit járja körül, és reményeink szerint a kohéziós politika meghatározó szerepet fog játszani benne” – szögezte le Navracsics Tibor.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Wagenhoffer Zsombor: a járványos vírusok atombombája a száj- és körömfájás

Wagenhoffer Zsombor: a járványos vírusok atombombája a száj- és körömfájás

Nincs még egy olyan állatbetegség, amely akkora gazdasági károkat tudna okozni, mint a ragadós száj- és körömfájás – mondta az InfoRádióban a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetének vezetője szerint bár a vírus még csak két magyarországi telepen jelent meg, de már országszerte érzik a hatását a gazdák.

Jó hírt közölt a KSH

2025. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 10,4, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik

Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el. A magyar tőzsde is lefordult, az alapból rossz nemzetközi hangulat mellett az OTP és a Magyar Telekom esése is lefelé húzza a hazai börzét, miután Nagy Márton bejelentette, hogy árszabályozás jöhet a bankoknál és telekomcégeknél is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 13:57
×
×
×
×