Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (első sor, b3) beszél, mellette Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (b2) és Vartus Gergely, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (b) az EU kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozóján a Várkert Bazárban 2024. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A jövőben is meghatározó maradhat a magyar EU-elnökég egyik fő prioritása

Reményeink szerint a decemberi EU-csúcson rögzítik, hogy a kohéziós politika a jövőben is meghatározó lesz az unió versenyképessége és a demográfiai helyzet javításában – mondta Navracsics Tibor, a kohéziós politikáért felelős miniszterek pénteki budapesti informális találkozója után.

A magyar EU-elnökség keretében tartott megbeszélésről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte: azt járták körül kollégáival, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósításával lassítsák az EU-ban kialakuló demográfiai hanyatlást.

„A kohéziós politika egyike a magyar európai uniós elnökség prioritásainak.

Európa hanyatló demográfiai pozícióban van, a természetes születésszám szinte minden tagállamban csökken, ami óriási problémát jelent, elsősorban a kevésbé fejlett térségek elnéptelenedése miatt” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Szólt arról, hogy az elöregedés minden EU-társadalomra igaz, egyre nagyobb arányt foglalnak el azok a korcsoportok, amelyek gondoskodásra szorulnak, és szűkül azok aránya, akik elő tudják állítani a gondoskodáshoz szükséges anyagi támogatást. Külön problémát jelent a közép-, délkelet-európai, valamint a déli államokban az agyelszívás jelensége is, és Magyarország is kénytelen szembenézni azzal a tendenciával, hogy a fiatal képzett munkaerő az EU legfejlettebb területeire, az északnyugati és a nyugati tagállamokba megy.

„Megvitattuk, hogy a kohéziós politika a jövőben miként tud hozzájárulni ahhoz, hogy az elnéptelenedő térségekből a kivándorlás megálljon, és újra élet költözzön ezekbe a városokba és régiókba, és mit kell tennünk a gyermekvállalási kedv erősödése érdekében.

Célzott infrastrukturális fejlesztések, szociális juttatások, az egészségügy, az oktatáspolitika beruházásai is szóba jöhetnek, ezek életképessé és élénkké teszik ezeket a régiókat”

– fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Mint mondta, elképzeléseik szerint már az Európai Tanács november végi brüsszeli ülésén körbejárják a versenyképesség és a kohéziós politika összefüggéseit, és egy tanácsi következtetéssel rögzítik a jövő teendőit.

A miniszter kitért arra, hogy a tagállamok között az EU intézményeiben az elkövetkező többéves pénzügyi kerettervet előkészítő vita a kohéziós politika rövid és hosszú távú célkitűzéseire, pénzügyi kereteire és menetrendjére is vonatkozik.

Utalt arra, hogy két olyan uniós dokumentum jelent meg az év első felében, amely alapvető fontosságú a kohéziós politika szempontjából. Hozzáfűzte, hogy az Európai Bizottság kilencedik kohéziós jelentése a kohéziós politikát az elmúlt három évben jellemző fejlődési trendekről számol be, a másik pedig Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése a belső piac versenyképességéről.

„Várhatóan a jövő hét elején kerül nyilvánosságra egy harmadik dokumentum, amelyet egy másik volt olasz kormányfő, Mario Draghi készít az Európai Bizottság felkérésére. Ez a versenyképesség és a jövő kérdéseit járja körül, és reményeink szerint a kohéziós politika meghatározó szerepet fog játszani benne” – szögezte le Navracsics Tibor.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×