eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay

Setényi János: a közoktatás teljes rendjét felül kell vizsgálni a klímaváltozás miatt

Egy-két éve maradt hátra az oktatási rendszernek arra, hogy alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mondta az InfoRádióban Setényi János oktatáskutató a kánikulában elkezdődött tanév apropóján. Hozzátette: a globális felmelegedés a nyári szünet hosszáról régóta folytatott vitát is újrakeretezte.

Európa országaiban igencsak eltérő hosszúságúak a nyári szünetek, és ez egyértelműen az éghajlattal áll összefüggésben. A legrövidebb a vakáció Dániában, nagyjából 11 hetes, és hasonló hosszúságú Németországban, Hollandiában, Angliában, azaz az északi országokban.

"Még a Balatonról jól tudjuk, hogy a németek július végén, augusztus elején elindulnak haza, de talán nem értjük, hogy miért: azért, mert náluk augusztus elején kezdődik az iskola" – mondta az InfoRádióban Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója.

A leghosszabbak, körülbelül 17 hetesek a vakációk a déli országokban, ide értve például Görögországot, Olaszországot, Portugáliát, Máltát, de érdekes kivételként egyébként a letteket és a litvánokat is.

A korábbi kisebb szüneteket a 19. században kezdték összevonni egy hosszú nyári szünetté. Több kényszer volt, például a jólét miatt a családok egy része elkezdett eljárni nyaralni, különösen a városlakóknál volt jelen ez a folyamat. Az a megfigyelés is a vakáció létrejötte felé vezetett, hogy a falusi iskolákban a nyári tanulás nagyon gyenge eredményeket hozott, nem volt érdemes fenntartani. A tanárok is akartak pihenni, és az iskolaépületeket is nyáron újítják fel, javítják ki. Ezen szempontok miatt állt végül össze a 20. századra ez a bizonyos nyári szünet.

Setényi János leszögezte:

a szünet hossza és az oktatás minősége között nincsen közvetlen kapcsolat,

vagyis egy picit hosszabb vagy rövidebb szünet nem befolyásolja az oktatás minőségét. A nemzetközi mérések szerint egész más dolgok hatnak rá.

"Ez egyfajta kollektív boldogtalanság, mert nem nagyon lehet senkinek a kedvére tenni. A szülők abban érdekeltek, hogy minél hamarabb kezdődjön már el az iskola, mert bár rosszat nem akarnak a gyerekeknek, de azért nem nyújtanák ezt el. A gyerekek persze minél több nyári szünetet szeretnének, bár azért valamikor augusztus legvégén már egyfajta csömör kialakulhat. Nyilván nem a nehéz fizikaórákra vágynak, de felmerül, hogy valami rendszer legyen, illetve hogy találkozzanak a barátaikkal. A tanárok egyrészt szeretnének munkába lendülni, másrészt tovább pihennének, és nagyon sok tanárnak nyáron van másodállása, ők még egy kis pénzt keresnének. Vagyis erősen megoszlanak a vélemények. Ebben Magyarország úgy jár el, elég intelligensen egyébként, hogy évről évre egy kicsit tologatja a tanév rendjét, és így a nyári szünet 10-11 hétre jön ki, néha 12-re, amivel Európában valahol a középbolyban vagyunk. Mindig egy kis jóleső izgalom van, hogy a következő tanévben ez hogy lesz" – mondta Setényi János.

Felejt-e a gyerek a nyári szünetben?

Az oktatáskutató általánosságban cáfolta azt a feltevést, hogy a gyerekek, főleg a kisebbek nagyon sok mindent elfelejtenek nyáron abból, amit tavasszal tanultak, ezért szinte elölről kell kezdeni mindent az új évben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a lassabban tanuló vagy hátrányos helyzetű diákoknál van ilyen veszély: amit délelőtt, ebédig "felépít" az iskola, azt ebéd után otthon a család, az ott látott mintákkal és viselkedéssel le is rombolhatja. Ilyen körülmények között a 2-2,5 hónap nyári szünet értelemszerűen törölhet néhány dolgot.

"Erre innovatív dolgokat ki lehet dolgozni. Olyan tábort, foglalkozást vagy szakkört, ahova néhány órára visszajár a gyerek egy kicsit felfrissíteni a dolgokat. Vagy egy nulladik hét, nekik egy kicsit korábban kezdenék egy felfrissítéssel, és utána jöhetne a tanévnyitó. De persze nagyon sokféle gyerek van, nincs gyerek »általában«, úgyhogy nem lehet univerzális megoldást kidolgozni. De általában a gyerek nem felejt el semmit és normálisan visszazökken az iskolai életbe. Fel kell idézni a dolgokat, de ez néhány napon belül megtörténik" – fogalmazott a szakember.

Visszatérve a klímára, Setényi János úgy látja, hogy az iskolai oktatásnak alkalmazkodnia kell a változó klímához. Most például a magyar gyerekek 33 Celsius-fokban mentek iskolába. Az időjárásváltozás mindent érint, de például még a mezőgazdaságunk sem alkalmazkodott ahhoz, amit 20-25 éve már leírtak a szakértők.

"Például évnyitók zajlanak az iskolaudvaron, kemény napsütésben, ahol verseket szavalnak, okleveleket adnak át, és gyerekek ájulnak el a hátsó sorban a meleg miatt, ahelyett, hogy ezeket a külső, napperzselte eseményeket lerövidítenék 15 percre, és utána az osztálytermekben folytatnák külön-külön kis csoportban az évnyitókat. A második példámat az iskolaépületek maguk adják. A régi, vastag falú, monarchia korabeli épületekben még csak-csak bírható ez az idő, de az újabb épületekben és az örökölt panelépületekben rettenetesen meleg van, és a környezetet leginkább pusztító módon a légkondicionálást kell majd bevezetni. Elkerülhetetlen lesz, ez viszont mindenféle járulékos betegségeket fog a gyerekeknél okozni, a légkondicionálás alapvetően egy egészségtelen dolog" – fejtette ki Setényi János.

Az oktatáskutató szerint mivel az időjárás várhatóan az elkövetkező években is így alakul majd, a magyar oktatási rendszernek át kell állnia arra, hogy például egész szeptemberben javarészt tantermen kívüli, akár iskolán kívüli programokat szervezzen, tehát ne úgy induljon a tanév, ahogy kezdődött az elmúlt évtizedekben, hogy első nap mindenki elmeséli a nyári élményeit, még nincs tanulás, de a második napon kőkeményen elkezdődnek a 45 perces tanórák.

"Valószínűleg lágyabb átmenet szükséges.

A közoktatás működésének teljes, klímaszempontú áttekintését javaslom. Ez még egy-két évig elodázható, de utána valamiféle válaszokat kell adnunk

erre az iskolaépületektől a foglalkozások szervezésén át a tanév hosszáig és egy sor más dologig. Itt nemcsak a hőségről van szó, hanem arról is, hogy lényegében két évszakunk lesz: egy forró, száraz, nagyon hosszú nyár, ami mindenféle pollenekkel és allergikus dolgokkal, például parlagfűvel lesz kiegészítve, és utána pedig egy nagyon hideg, nedves, esős tél. Nem erre van tervezve a rendszer, hanem a négy évszak váltakozására" – hangsúlyozta Setényi János, hozzátéve, hogy szerinte a rendezvényeket, a táborokat, az épületek helyzetét, a pedagógusok munkarendjét is át kell gondolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×