Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán a mobilszabályról: ösztönzőleg hathat a tanulási eredményre és a diákok kapcsolatára

Tanévnyitó interjút adott a Kossuth rádiónak a köznevelési államtitkár, a legaktuálisabb témákat is említve.

Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be - közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádióban. Maruzsa Zoltán elmondta, az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is.

Az államtitkár kiemelte, a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének - hangoztatta Maruzsa Zoltán.

Kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Az államtitkár szerint

a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

"Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető" - fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig - az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével - az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, hogy a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.

Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×