Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán a mobilszabályról: ösztönzőleg hathat a tanulási eredményre és a diákok kapcsolatára

Tanévnyitó interjút adott a Kossuth rádiónak a köznevelési államtitkár, a legaktuálisabb témákat is említve.

Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be - közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádióban. Maruzsa Zoltán elmondta, az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is.

Az államtitkár kiemelte, a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének - hangoztatta Maruzsa Zoltán.

Kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Az államtitkár szerint

a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

"Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető" - fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig - az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével - az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, hogy a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×