Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Nyitókép: Unsplash

Durván megemelkedtek a gyorshajtási bírságok, de Budapesten még várni kell a traffis szintlépésre

A sebességmérők száma a rendőrség tervei szerint folyamatosan növekedni fog a közeljövőben, a gyorshajtókkal szemben pedig a bírságok összegének jelentős emelésével lépnek fel. A főpolgármester-helyettes még júliusban azt mondta, a tesztüzemmel végeztek, az új budapesti sebességmérők működnek, a rendőrségen múlik, mikor élesedik a rendszer.

Jelentősen megemelkedett több közlekedési szabálysértés bírságának összege, néhány napja pedig már a gyorshajtóknak is jóval többet kell fizetniük. A főváros saját forrásból új sebességmérőket vásárolt, de a rendőrség egyelőre nem árulta el, hogy ezeket mikor helyezik üzembe.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az InfoRádió megkeresésére reagálva közölte: fix telepítésű sebességmérőkkel, illetve acélból készült traffiboxok segítségével igyekeznek visszatartani a gyorshajtókat. Hozzátették: trafiboxból jelenleg 110 darab működik országszerte, ebből hét Budapesten. Jellegzetességük, hogy a járművezetők nem tudhatják előre, mikor van bennük sebességmérő készülék.

A traffiboxok száma a rendőrség tervei szerint folyamatosan növekedni fog, a gyorshajtókkal szemben pedig a bírságok összegének jelentős emelésével lépnek fel.

15 km/órás sebességtúllépésnél immár elérheti az 50 ezer forintot is a legalacsonyabb büntetési tétel, míg a legmagasabb büntetés összege megközelítheti akár a félmillió forintot is.

A Magyar Közlönyben július 31-én közzétett táblázat alapján augusztus 15-e óta így alakulnak az egyes büntetési tételek:

Forrás: Magyar Közlöny
Forrás: Magyar Közlöny

A fővárosban is komoly problémát jelent a gyorshajtók kiszűrése, bár a BRFK tájékoztatása szerint az Árpád hídon a július vége és augusztus közepe között felállított traffipaxok körülbelül feleannyi sebességtúllépést rögzítettek, mint az azt megelőző két hétben.

A tavalyi Árpád hídi gázolás után döntött a Fővárosi Önkormányzat több tucat traffipax telepítéséről. A sebességmérő kamerák 46 sávot figyelnek majd, már csak a rendőrségen múlik, hogy a tesztüzemből mikor állítják át ezeket éles üzembe – mondta az InfoRádióban július elején Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

„Fontos tudni, hogy a sebességmérőkből egyetlenegy önkormányzatnak sem származik bevétele, a rendőrség tud ezek alapján büntetni, illetve adott esetben bevételt beszedni. Ennek ellenére mi szívesen költünk ezekre az eszközökre. Azt ígértük, és tulajdonképpen ezt meg is valósítottuk, hogy 46 helyszínen, 46 sávban mérünk. Olyan eszközöket találtunk, amelyekkel akár több sávot is lehet begyszerre mérni. A két-három sávos utakon a leggyakoribb a nagyon súlyos sebességtúllépéseknek a lehetősége" – mondta Kiss Ambrus.

A főpolgármester-helyettes júliusban arról is beszélt, hogy a tesztüzemmel végeztek, a sebességmérők működőképesek. Állítása szerint már mind a 46 sávot figyelő sebességellenőrző kamera a helyére került, és csak arra várnak, hogy a rendőrség élesítse a rendszert.

Az InfoRádió arról is érdeklődött a rendőrségnél, hogy mikortól működnek majd ezek a fővárosi traffipaxok, de erről nem kapott tájékoztatást. Az ORFK még júliusban annyit közölt, hogy ha a kamerák megfelelnek a technikai feltételeknek és alkalmassá válnak arra, hogy a VÉDA rendszerhez kapcsolják azokat, akkor a rendőrség mindent elkövet, hogy ez mielőbb megtörténhessen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

A világ folyóinak vízhozama 2025-ben több mint három évtizede nem látott mértékben maradt el a megszokottól, miközben a gleccserek olvadása és a szárazföldi édesvízkészletek csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a vízhiány és a szélsőséges hidrológiai események egyre több régiót érintenek, Európában pedig az aszályok gyakoribbá és intenzívebbé válásában a klímaváltozás okozta felmelegedésnek és a légköri áramlások változásának is jelentős szerepe van. A 2026-os európai aszály különösen súlyosan érintette a kontinenst, mivel a tartós csapadékhiányhoz rendkívüli hőség és fokozott párolgás társult. A kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a további felmelegedés még gyakoribbá teheti a talaj kiszáradását, miközben Közép-Európa vízkészleteinek állapota már most is aggasztó. A kockázatok mérsékléséhez ezért elengedhetetlenné válik a vízgazdálkodás fejlesztése és az összehangolt alkalmazkodási intézkedések végrehajtása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×