Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában fogadja Ilia Darcsiasvili georgiai külügyminisztert (b) Budapesten 2024. július 19-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter: Magyarország minden támogatást megad Grúzia uniós csatlakozásának felgyorsításához

A külügyminiszter Budapesten tárgyalt grúz kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel. A megbeszélések után tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország a soros elnöksége alatt is mindent meg fog tenni Grúzia uniós csatlakozásának felgyorsításáért.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az elmúlt években kiemelkedő gazdasági fejlődés volt tapasztalható Grúziában. A külügyminiszter szerint az ilyen gyorsan fejlődő országok komoly lendületet tudnának adni az Európai Uniónak, amelynek versenyképessége sajnos az elmúlt időszakban jelentős mértékben lecsökkent, így az Európai Uniónak alapvető gazdasági érdeke is, hogy Grúzia csatlakozzon.

A kétoldalú kapcsolatok fejlődését méltatatva Szijjártó Péter kitért arra, hogy 2010 óta két és félszeresére bővült a két ország közötti kereskedelem értéke, a Wizz Air piacvezetővé vált a kaukázusi ország légiközlekedésében, ahonnan immár huszonnyolc állomáshelyre üzemeltetnek járatokat. Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy magyar vállalatok komoly pályázatokat készülnek beadni a vízgazdálkodási és útépítési tenderekre.

Éppen ezért óriási jelentőségű lépésnek nevezte, hogy aláírták a beruházások védelméről szóló megállapodást.

Érintette azt is, hogy Magyarország továbbra is évi nyolcvan grúz hallgatót fogad ösztöndíjjal. Arról is beszélt, hogy Grúzia a jövőben az egyik legfőbb forrása lehet az európai energiabiztonság javításának, a diverzifikációnak, a zöld energiahordozók térnyerésének. Ennek kapcsán emlékeztetett: Magyarország és Románia nagy lépéseket tett annak az érdekében Azerbajdzsánnal és Georgiával együtt, hogy utóbbi két országból lehetővé váljon a zöld energia közép-európai importja. Ehhez a világ leghosszabb víz alatti elektromos távvezetékét kell megépíteni. A megvalósíthatósági tanulmány már készül is, a négy ország vegyesvállalata pedig hamarosan létrejön.

"Minden adott ahhoz, hogy egy nagy, valódi közös kaukázusi-közép-európai energetikai sikertörténet jöjjön létre" - jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter úgy fogalmazott, hogy mindezek alapján az EU-nak "repesnie kellene a boldogságtól", hogy Grúzia csatlakozni szeretne, és mindent meg kellene tennie a folyamat felgyorsítása céljából. "Ehhez képest az történik, hogy az európai liberális mainstream, a háborúpárti politikusok és a brüsszeli bürokraták el akarják lehetetleníteni Grúzia európai integrációs törekvéseinek sikerét" - vélekedett.

"És ilyenkor fel kell tennünk ezt a kérdést, hogy ez miért is van így? És erre szerintem a válasz az, hogy Grúziának van egy patrióta kormánya, amely kiáll a saját nemzeti érdekeiért. A grúz kormány ellen kíván állni a külföldi befolyásszerzésnek, helyesen, erről törvényt is fogad el, s olyan kormánya van, amely megvédi a családokat, a hagyományos családmodellt, és erről is törvény fogad el" - sorolta Szijjártó Péter.

"Ezért Brüsszel politikai és pénzügyi büntetést is kiszabott, ugyanis befagyasztották a Grúziának ígért források átutalását, és minden létező eszközzel gátolják az integrációs tárgyalások sikerét" - emelte ki.

"Ezt nagyon is jól ismerjük, hiszen velünk szemben a brüsszeli elit pontosan ezt csinálja" - mondta.

"Brüsszelben azt ma nem viselik el, hogy ha valaki nem úgy táncol, ahogy Brüsszelben fütyülnek. És azt sem viselik el, hogyha valaki ellenáll a háborús és a genderpropagandának" - tette hozzá. Ezzel összefüggésben ugyanakkor leszögezte, hogy Magyarország mindezen nyomásgyakorlás ellenére kiáll a nemzeti érdekeiért, a béke mellett, a családok mellett.

"Ha feladnánk mindezt, akkor onnantól kezdve elveszítenénk a szuverenitásunkat is. És a szuverenitás az, amihez mindenképpen ragaszkodni kell" - zárta mondandóját, rámutatva, hogy a magyar kormány minden támogatást meg fog adni Grúzia szuverenitásának védelméhez is.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×