Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza család felújított kastélya mellett, kőhajításnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától, a Nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt Geszten összesűrűsödik a történelem. Itt van egy nemzet, amely százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a geszti Tisza-kastély átadóján elmondott beszédében a nemzeti összetartozás napján.

Ez a nemzet mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Ez a nemzet ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen a vele történt igazságtalan szörnyűségekről. Képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását. És végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki – mondta a kormányfő.

"Mert van itt egy család is, amelynek története egybeforrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével. A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonuktól és a családjuk helyéről méltóképpen gondoskodunk. És hogy annak az egyháznak a gondjaira bízzuk, amelyiknek a Tiszáknál odaadóbb híve talán sosem volt" – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban. Majd egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. Hozzátette, már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja. Így települt a család Gesztre.

A magyar királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza-családtól – mutatott rá Orbán Viktor. Tisza Kálmán mint a dualizmus állhatatos és sikeres generálisa vonult be a történelembe. Fiáról, Tisza Istvánról pedig a későbbi miniszterelnök, Bethlen István így emlékezett: „Mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda a nemzet országa, a trón, a monarchia és ezer év dicsősége”. Halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette a kormányfő szerint.

"Június 4. a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja" – jelentette ki Orbán Viktor, és hozzátette, Tisza Istvánnal nemcsak egy család történelmi szerepe végeztetett be, de vele megszakadt a kilencszáz éves magyar királyság története is. A miniszterelnök közölte, 104 évvel ezelőtt egy kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba, és magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné.

"Egy nemzetnek azok a sebek fájnak a legjobban, amelyek emberi szemmel láthatatlanok. Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj. Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta. De a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk. Ők annak rendje és módja szerint megásták a sírunkat. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették" – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy háború hozta a nyakunkba, egy olyan háború, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett. Ellenezte a titkos birodalmi tanácskozásokon és ellenezte a magyar Országgyűlésben is, de az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból.

"Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel. Hiába volt a nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak egy rákényszerített háborúba kellett belemasírozni" – tette hozzá a magyar kormányfő.

A háború, amit Tisza István ellenzett, olyan háború volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek. Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott – emlékeztetett Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint olyan, önmagukban is alig megmaradni képes országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelem láthatatlan sebei miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra. Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet, és ezért van az szerinte, hogy Közép-Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem.

"Ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: megtanultuk a leckét, és mi nem akarunk háborút! A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért. Mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, mi, magyarok mondjuk ki a leghangosabban. De tudjuk, hogy a többiek is így gondolják" – hangsúlyozta, és jelezte, a szuverenitásért nem a magyarok ellen kell harcolni, hanem velük együtt, velük összefogva, mert meg kell látni egymásban a sorstársat, hogy minket összeköt a közös történelem és a hasonló világnézet.

Orbán Viktor közölte, ez ránk, magyarokra is komoly feladatot ró, mert a nemzeti összetartozás egyben feladat és cél is: a nemzeti összekovácsolódás programja. "Nem elég a közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni kell és álmodni róla, a dicsőséges jövőről, egy nagy nemzet jövőjéről" – tette hozzá.

A miniszterelnök kiemelte, hogy aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyar nemzet ellen. "Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. A birodalmi érdekek megint egy háborúba akarnak belesodorni. A háború sohasem elkerülhetetlen, mindig emberi döntések következménye, és a fegyverek árnyékében nem terem más, csak halál és igazságtalanság" – jelentette ki.

Orbán Viktor úgy véli, ma jobbak az esélyek arra, hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban, mint a dualizmus végóráiban. "Ma szuverének vagyunk, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi magyarok döntünk a sorsunkról, nem titkos birodalmi tárgyalóasztaloknál hozzák a döntéseket, hanem nemzeti és összeurópai választásokon. Most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk, demokratikus körülmények között mondhat nemet a háborúra a magyarság" – mondta Orbán Viktor.

Miniszterelnök szerint a Tisza-család emléke megérdemli, hogy egyenesen beszéljen: a mai nemzeti kormány nem tataroz, hanem restaurál. "Helyre akarjuk tenni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, mintha sosem létezett volna. Összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti országot a mostanival. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme" – mondta a kormányfő, és jelezte, a 2010-ben kapott felhatalmazást erre használják minden nap. Ennek a küldetésnek a beszédes állomása szerinte ez az emlékezés és a Tisza-kastély, ahol a látogató pontosan megértheti, hogy mit jelent az a jelmondat, hogy "minden mérkőzés addig tart, ameddig meg nem nyerjük".