A magyar városlakók túlnyomó többsége óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin kutatásából. Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen fordul elő itthon. Az utóbbi időben az ország területének legalább negyven százalékán volt megfigyelhető valamilyen extrém esemény az aktuális időjárási körülmények miatt. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja.

A kutatás tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze hat százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést, míg a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet. A többiek nagy része azért nem tesz így, mert nincs rá lehetősége, viszont szinte mindenkinek van valamilyen ötlete arra, hogyan lehetne jobban felhasználni az összegyűlt vizet.

Az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: kutatásuk a szélsőséges csapadékmennyiség okozta ártalmakat és azok kezelését vizsgálta, a kérdőívre több mint ezer városlakó válaszolt országszerte. A megkérdezettek közül csak minden tizedik nyilatkozott úgy, hogy nagyon megviseli a szélsőséges esőzés, sokkal többen panaszkodtak a zajra vagy a zsúfoltságra.

Több mint kilencven százalék viszont egyértelműen egyetértett azzal, hogy valamilyen óvintézkedés szükséges az extrém csapadékmennyiség, illetve az villámárvizek ellen.

Feitel Balázs hozzátette: minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede szerint pedig további zöldterületek létesítésével lehetne élhetőbbé tenni a városi lakókörnyezetet. Felhívta a figyelmet, hogy a felmérés készítésében részt vevő másik cég, a Wavin többféle praktikát, javaslatot összegyűjtött az esővíz újrahasznosítását illetően. Ez azért nagyon fontos, mert ahogy arról az Infostart is beszámolt, idén akár október végéig is kitolódhat a szúnyogszezon, és a kertben kint hagyott vödörben vagy talicskában felgyűlt egy-két deciliternyi esővizet is ellephetik a vérszívó rovarok, illetve az eltömődött ereszcsatornákban felgyűlő víz is rengeteg szúnyogot vonzhat. Az esővízgyűjtő hordó az egyik legjobb és legalkalmasabb szaporodóhely számukra.

Feitel Balázs elmondta: innovatív mérnöki megoldásokkal megköthetjük az esővizet az épületek tetején, és így a víz természetes körforgását városi környezetben is megvalósíthatjuk. Az úgynevezett kék-zöld tetők jelentik a megoldást, amelyek sokkal többet tudnak, mint a hagyományos, mindössze az épület védelmét és a víz elvezetését szolgáló tetők. A zöld, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt ugyanis egy szűrőréteggel elválasztva egy kék víztározó réteg van, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik:

az esővizet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.

A rendszer ráadásul a meteorológiai előrejelzések, illetve a tetőn tárolt víz mennyisége és hőmérséklete alapján a lehető leghatékonyabban használja fel az értékes esővizet.

„Ezzel a megoldással akár a beton alá is be lehet vinni a csapadékvizet, és így nagyon sokat lehet tenni azért, hogy élhetőbb legyen a környezet” – magyarázta az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója.

Kiemelte, hogy a kutatás résztvevői is az újrahasznosítást preferálják, a legtöbben az élhetőbb, komfortosabb, energiahatékonyabb otthonokat részesítik előnyben, és ennek rendelnék alá az esővíz „okosrendszerekkel” való kezelését, elvezetését vagy felhasználását.