A tárcavezető a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) zárónapján Magyarországot a szólás- és véleményszabadság hazájának nevezte, "konzervatív és patrióta szigetnek egy szélsőségesen liberális, háborgó tengerben", amely "folyamatosan ostrom alatt van".

Szavai szerint ez az ostrom olyan fegyverekkel zajlik, amelyeket "úgy csúfolnak, hogy jogállamiság, európai uniós pénzügyi források befagyasztása, genderpropaganda vagy éppen a migrációs kvóta". "És mi itt, Magyarországon már tizennégy éve sikeresen védekezünk a liberális mainstream ostroma, a liberális mainstream támadásai ellen" - szögezte le.

Sérelmezte, hogy a magyar gazdaság annak ellenére is folyamatosan rekordokat dönt, hogy az országot megillető eurómilliárdokat minden szabályt megsértve visszatartják, ennek fő oka pedig, hogy az üzleti szereplők "nem a fake newsra, nem az ideológiára" támaszkodnak, hanem saját tapasztalataikra. Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyedül a magyarok dönthetik el azt, hogy ki léphet be az országba és ki nem, ezért továbbra is szigorúan védik a határokat, azok illegális átlépése ugyanis bűncselekmény, nem emberi jogi kérdés.

Majd kitért hazánk több mint ezeréves keresztény államiságára is, mondván, hogy a kereszténységnek igenis nemzetmegtartó szerepe van, ez segített túlélni minden megszállást, elnyomást és diktatúrát. "Egy demokrácia akkor is demokrácia, ha nem a liberálisok nyernek a választáson. Csak azért támadják, alázzák a magyar demokráciát Brüsszelben, Washingtonban, Berlinben és ki tudja még, hogy hol, mert a liberálisokat a magyar emberek 2010 óta pontosan oda küldik minden választáson, ahova valók, azaz az ellenzékbe" - mondta.

A bátorság a győzelem előfeltétele, Orbán Viktor bátor vezető

Ezt Geert Wilders a holland Szabadságpárt elnöke hangoztatta a CPAC Hungary konferencián. Felidézte, hogy tavaly novemberben a Szabadságpárt duplájára növelte parlamenti helyei számát és a legnagyobb párttá vált Hollandiában. A Szabadságpárt sikerének kulcsa, hogy volt bátorsága nemet mondani a nyitott határok politikára és a woke-ra - közölte a pártelnök. Hozzátette, ha a konzervatívok azt kiáltják az illegális migráció "őrületére", hogy megállj, akkor a tisztességes állampolgárok csatlakozni fognak, mert biztonságos jövőt akarnak a gyermekeiknek.

A Szabadságpárt elnöke kifejtette: az egyik alapvető fenyegetés a woke mozgalom, amelynek lényege, hogy nincsenek objektív értékek, minden relatív, szubjektív; "ez a baloldali elit üzenete". A baloldal megannyi országot eladott, korlátozták az emberek szabadságát, összezúzták a gazdaságukat, és megnyitották a határokat a tömeges migráció előtt - sorolta a politikus.

Kitért arra is, hogy 2004-ben halállistára helyezték őt az iszlamista fanatikusok, vérdíjat tűztek ki a fejére, miután "kritizálni merészelte" az iszlámot. Azonban ez nem tántorította el, "a szólásszabadságunk szent és soha nem fogunk kompromisszumot kötni az igazsággal kapcsolatban".

Geert Wilders kiemelte, Budapesten nincsenek illegális migránsok, nincsenek no-go zónák. Merkelék, amikor megnyitották a határokat, veszélybe sodorták az európai keresztény civilizációt. A konzervatívok azonban nem süllyedtek bele ebbe a "politikai mocsárba", hanem az emberek mellé álltak, és ezért támogatják őket a szavazók, akinek már elege van abból, hogy lábbal tiporják az értékeiket - fejtette ki a Szabadságpárt elnöke.

Azért erősítjük a honvédséget, mert békét akarunk

Erről már Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a konferenciát záró beszédében. A honvédelmi miniszter a híres római mondást idézte, "ha békét akarsz, készülj a háborúra", és kiemelte, a magyar kormány mindig a haza védelme szemszögéből közelíti meg a tennivalókat. Magyarország élén olyan kormány van, amely békét akar, mások "rohannak bele a háborúba" - tette hozzá a honvédelmi miniszter. Azt mondta, konzervatív politikára van szükség, hogy békét lehessen teremteni.

Figyelmeztetett arra, hogy Amerikában a fiataloknak arról beszélnek, milyen szörnyű emberek voltak a gyarmatosító őseik, ezért egyre kevesebben jelentkeznek katonának. A németeknek pedig egy felmérés szerint csak egyharmada érzi úgy, hogy fegyverrel is megvédené a hazáját. "Síkos lejtőn csúszunk a harmadik világháború felé" - mondta, hozzáfűzve, a "woke-vezérelt" Európa valójában nincs felkészülve a háborúra, mert figyelmen kívül hagyják a történelmet, "nem értik, hogy az atomháborútól senki nem lehet elég távol a bolygón".

Szólt arról is, hogy a honvédségnek a high-tech eszközökön kívül szüksége van az identitás megőrzésére is, ezért neveztek ki katonai identitásért felelős miniszteri biztost. Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte az Egri csillagok egy mondatát, amely szerint "a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében".

Az erdélyi magyarság a hagyományos értékekhez hűen tudott fennmaradni

Egyebek közt erről beszélt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) RMDSZ elnöke, Románia korábbi miniszterelnök-helyettese. Kelemen Hunor azt hangoztatta: "az elmúlt 34 évben is azért tudtunk sikeresek lenni, mert azokat az értékeket tartottuk irányadónak, amelyek a hagyományokhoz kapcsolódnak" Leszögezte, hogy egy nemzeti kisebbség mindig konzervatív, hiszen mindig azokhoz az értékekhez ragaszkodik, amelyek megtartják őt minden körülmények között. A hagyományt nem béklyónak tekinti, hanem erős talapzatnak erőforrásnak. A szabadságra pedig úgy tekint mint olyan adottságra, amellyel a hagyomány keretei között tud élni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború körülményei között a kárpátaljai magyarságnak is a hagyományos, konzervatív értékek adnak erőt, amelyek lehetővé teszik számukra a megmaradást. Helyzetüket mindazonáltal kritikusnak nevezte a háború sújtotta Ukrajnában amelynek lakossága - mint rámutatott - az elmúlt harminc év alatt a felére csökkent, ipari termelése, gazdasági fejlődése pedig nem éri el az 1991-es szintet. "Mindezek rendkívüli mértékben kihatnak közösségünkre is, amely számában az elmúlt időszakban úgyszintén megfogyatkozott.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a vajdasági magyarság azért érti meg a kárpátaljaiakat, mert hasonlóan éltek át háborús időszakot a kilencvenes években. Kiemelte, hogy a szerbiai demokratikus fordulat után a vajdasági magyarságnak sikerült elképzeléseit törvénybe iktatni. A sikerhez viszont még szükség volt arra is, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra, akik konzervatív értékeket vallanak - tette hozzá. "Bebizonyosodott, hogy a kisebbségi érdekek iránt sokkal megértőbbek azok, akik szintén nemzetben gondolkodnak, mint nem azok, akik balliberális elveket vallanak" - jelentette ki.

Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozása, a Magyarország és Szlovákia közti határ megszűnése nagyon segítette a két ország viszonyának javulását. Egyetértett azzal, hogy a hagyományokhoz ragaszkodás az, ami megtartja a határon túli magyar kisebbségeket. "Csak akkor fogunk tudni magyarként fennmaradni, ha összetartunk, kiállunk a hagyományaink, kultúránk és anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni a helyi politikában" - szögezte le.

A rendezvényen felszólalt Eduardo Bolsonaro, brazil parlamenti képviselő,

a CPAC Brasil alapítója, aki apja, Jair Bolsonaro korábbi brazil államfő és a vele közös politikai nézeteket vallók üldöztetéséről beszélt. Gerolf Annemans, belga EP-képviselő, az Identitás és Demokrácia (ID) elnöke szerint a baloldali, liberális erők politikája a felelős a nyugati civilizáció tönkretételéért, a modern kori problémákért, a tömeges migrációért, a családok veszélyeztetéséért és a kulturális hanyatlásért.

Gavin Wax, a New York Young Republican Club elnöke kijelentette, hogy a magyarok "a hagyományos értékek bástyájává váltak", és méltatta egyebek mellett a magyar kormány családpolitikáját.

Marcin Mastalerek, a lengyel köztársasági elnök kabinetvezetője Európa biztonságának szavatolására helyezte beszédében a hangsúlyt. Kijelentette, hogy Lengyelország szerint sokkal nagyobb amerikai jelenlétre van szükség Európában katonai és gazdasági téren egyaránt. Az ukrajnai háborúval összefüggésben sürgette, hogy a NATO-tagországok emeljék katonai kiadásaikat GDP három százalékára.

Antonio Giordano, az Európai Reformisták és Konzervatívok (ECR) főtitkára, a Fratelli d'Italia parlamenti képviselője szerint "kevesebb, de jobb Európára van szükség", ezért a szubszidiaritás elvének és a nemzeti szuverenitásnak az erősítését sürgette az Európai Unión belül.