Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Nyitókép: Pixabay

Kiderítette a szakértői vizsgálat az érdi csőtörési hullám okát

A tavaly karácsony előtt Érden és környékén történt vízellátási zavarnak főként a korszerűtlenség az oka, de vannak más tényezők is egy kiszivárgott szakértői jelentés szerint.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy tavaly decemberben sorozatos csőtörések nehezítették a déli agglomeráció, így például Érd, Diósd, Tárnok vízellátását. Akkor egy Olaszországból érkezett alkatrésszel sikerült helyreállítani a vízellátást, de ahogyan Csőzik László érdi polgármester akkor az InfoRádiónak fogalmazott, ez csak

foltozgatás,

és szerinte nincs az a pénz, amivel az ország felén még mindig meglévő, 50-60 éves azbeszt-cement szovjet csőrendszert le lehetne cserélni.

Az erdmost.hu azt írja, Érden jelenleg napi szinten a kisebb átmérőjű, 300 km hosszú csőhálózaton átlagban 3-4 csőtörés történik normál üzemmenet mellett. Hozzáteszik, bár az érdiek az elmúlt években megtanultak együtt élni a napi szintű csőtörésekkel, a karácsony előtti vízprobléma-cunami még a legerősebb idegzetűeket is próbára tette.

Mint arról a helyi lap beszámol, szakemberek vizsgálták meg azóta a vízhálózatot, és feltárták az okokat, amiket az érdi vízmű (ÉTV) múlt hétfői taggyűlésén prezentáltak a tulajdonos önkormányzatoknak. Korábban már fény derült rá, hogy

a problémát a város vízellátásáért felelős, a kistérség stratégiai fontosságú, 600 mm belső átmérőjű azbesztcement csővezeték meghibásodása okozta.

Az orosz gyártású azbesztcement vezeték több mint 50 éves, amelyet 11 évvel ezelőtt, 2013-ban nem az Érd és Térsége Vízmű Kft, hanem maga az érdi önkormányzat újíttatott fel úgy, hogy támogatást hívott le rá a Svájci Alapból.

A lap birtokába került jelentésből az derül ki, hogy a csőbélelés azt jelenti, hogy a felújítás során nem kellett tejes utcahosszban feltárni a csővezetéket (ami ezen a szakaszon 450 méter, de a teljes svájci projektben összesen 1,4 km-ről van szó), hanem körülbelül 150 méterenként nyitott munkagödrökben bontották meg a hálózatot, ahol aztán speciális módszerrel és technikai eszközökkel a cső belső falára helyeztek egy erre a célra kifejlesztett bélelő anyagot.

A szakértők megállapítása szerint a csőtörés oka egyértelműen bélelési hiba, vagyis

a 11 évvel ezelőtt végzett munkák hanyagul lettek elvégezve.

A kamerás feltárás során kiderült, hogy a bélésanyag begyűrődött, a bélelő anyagban bekövetkezett repedések, lokális hibák keletkeztek a teljes 160 méteren vizsgált szakaszon. További durva hiba, hogy a 160 méteres szakaszon a tömítő gumigyűrűk elnyíródtak vagy begyűrődtek. A hibajavításhoz kivágott bélelt azbesztcement csőmetszetből látható, hogy ezen a szakaszon kétrétegű bélelés történt.

A szakértői jelentés szerint 2013-ban rossz minőségű munkát végeztek ezen a csőszakaszon - amelynek egy része karácsony előtt szétrobbant, és a kamera felvételei szerint másutt is komoly repedések vannak -, ráadásul nem világos, hogy miért hagyták meg ezt az 50 éves csövet, amikor a nyomóvezeték másik részét ugyancsak a Svájci Alap támogatásából kicserélték modern fémvezetékre - írja az érdi lap.

Az említett 160 méter repedt bélelésű cső cseréje 130-160 millió forintba kerülne a városnak, míg ha a teljes 600-as azbesztcsövet szeretné kicserélni, az megközelítőleg 1,2 milliárd forintot emésztene föl.

Mint írják, a napi szinten előforduló csőtöréseknek egy magyarázata van: a csőhálózat, ahogy az egész országban, úgy Érden is elavult, bőven túl van az élettartamán. Pár évvel korábban egy felmérés már megállapította, hogy a tervezett életkort (30-50 év) az egész ivóvízhálózat 45 százaléka meghaladta, emiatt a bejelentett hibák száma több mint a kétszeresére emelkedett az elmúlt 10 évben az ivóvízhálózatra vonatkozóan.

A szakértői jelentés, mint írja a lap, kifejezetten megdicséri az érdieket: azzal, hogy az önkormányzat, a polgármester felhívására a nehéz napokban visszafogták a fogyasztást, nem merítették le a tárolómedencéket, így nem maradt karácsonyra víz nélkül a teljes város.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×