A haderőfejlesztés keretében az egyik legfontosabb cél, hogy a Magyar Honvédség a legmodernebb, 21. századi csúcstechnológiával legyen felszerelve, ezt szolgálják az új beszerzések, valamint a feleslegessé vált, leselejtezett, nem használható eszközök értékesítése - írta közleményében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Rámutatott: az új eszközállomány beérkezésével és rendszerbe állítása mellett egyúttal lehetőség nyílik a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok - törvényben meghatározott értékhatárig történő - értékesítésére.

A nemzetközi kötelezettségek betartása mellett Magyarország lehetővé teszi a fent említett, a haderőfejlesztés nyomán feleslegessé váló haditechnikai eszközök és szakanyagok továbbértékesítését Szerbia felé

- olvasható a konkrétumokat nem tartalmazó közleményben. A tranziakció alátámasztásaként szerepel még, hogy Szerbia Magyarország fontos szomszédja és stratégiai partnere, amit hűen tükröz a sokrétű, a haditechnikára is kiterjedő kétoldalú védelmi és katonai együttműködés is.

A Magyar Nemzet a Drbija Danas szerb lap cikke alapján csütörtökön azt írta, hogy Szerbia 26 BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárművet vásárolt Magyarországtól, amelyeket számos feladatban tud majd használni az ország hadereje. A BTR-ek nem elégítik ki Magyarország hosszú távú védelmi igé­nyeit, ezért váltak meg tőlük - írták.

A harcjármű tíz személyt tud szállítani. Feladata – a szállításon kívül – egy adott lövészraj harcának támogatása a védelem és támadás során egyaránt. A páncélos vízen is képes közlekedni, a hátulsó részén páncélfedéllel zárható hajócsavar található. A személyzete három főből áll: a parancsnokból, a járművezetőből és a toronylövészből. A páncélos két oldalán emellett fedéllel zárható lőréseket alakítottak ki.

A Magyar Honvédség az Oroszországgal való közös államadósság kiegyenlítéseként kapott még 1996 és 1999 között 555 BTR–80 páncélozott harci járművet. A flotta egy részét 2006 és 2010 között felújították, a többség azonban használhatatlanná vált. A most eladott járművek éjjellátó készülékekkel, fejlett kommunikációs rendszerekkel felszereltek ugyan, ám a portál szerint nem elégítik ki Magyarország hosszú távú védelmi igényeit, ezért válunk meg tőlük. Hazánkban a Magyar Honvédség mellett ma a Terrorelhárítási Központ (TEK) használ ilyen járműveket.

A Magyar Honvédség kötelékében ugyanakkor

a német Rheinmetall Landsysteme GmbH által kifejlesztett Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjármű váltja fel a BTR–80A típusú harcjárműveket.

A mintegy kétmilliárd eurós, közel nyolcszázmilliárd forintos együttműködési programban 218 Lynx gyalogsági harcjárművel szerelik fel a honvédséget, amelyekből 172 darabot Zalaegerszegen, az északi ipari parkban, a ZalaZone járműipari tesztpálya és technológiai kutatóközpont mellett felépülő gyárban a Rhein­metall Hungary Zrt. gyárt le.