Földmunkák és új épületek látszanak a Teherán közelében fekvő garmdarehi katonai bázisnál, valamint az ország északi részén található sáhrúdi rakétabázisnál a novemberben készült műholdfelvételeken – írja a BBC beszámolója nyomán az Index.

A képeket a brit MAIAR védelmi és űripari információs technológiai cég elemzői vizsgálták meg a BBC Verify számára. A november 6-án közölt vizsgálat legalább tizenkét további katonai helyszínen azonosított javításra utaló jeleket, köztük rakétakomplexumoknál és légibázisokon.

Ami a felvételek tanúsága szerint a korábbi állapothoz képest változott:

• a nyugat-iráni kermánsáhi rakétabázison új tetők kerültek több épületre,
• a Teherántól keletre fekvő parcsini katonai komplexumnál pedig a romok eltakarítása látszik;
• a sáhrúdi helyszínen megfigyelhető földmunkák pedig arra utalhatnak, hogy a Forradalmi Gárda megpróbálhatja a föld alá vinni a gyártó létesítmények egy részét, hogy védje azokat a következő támadásoktól.

Pusztán műholdképek alapján nehéz megállapítani, hogy milyen konkrét céllal zajlanak a munkálatok, ráadásul a föld mélyén zajló folyamatokból, például az alagútépítésekből kívülről még kevesebb látható. Viszont az építkezésből következtetni lehet arra, hol próbálja Irán visszaszerezni a mozgásterét, az üzemek teljesítményét és a bevethető rakéták számát viszont más forrásokból kellene megállapítani.

A rakétaerő állapotáról három külön kérdésre kellene választ találnia az amerikai felderítésnek:

• Hány bevethető iráni rakéta maradt?
• Hány indítóeszköz áll rendelkezésre?
• Milyen ütemben tudja pótolni a hatalom a felhasznált vagy megsemmisült fegyvereket?

Egy bázis bombázása mindhármat érintheti, de eltérő mértékben. Egy beomlott alagút például egy időre elvághatja az ott tárolt fegyverekhez vezető utat. Viszont, ha a rakéták sértetlenek maradtak, csak idő kérdése, hogy egy helyreállítás után a perzsák ismét hozzáférjenek az adott létesítményben tárolt fegyverekhez.

Egy amerikai kormányzati forrás alapján az Axios még a félidős választások előtt azt írta: Donald Trump republikánus vereség esetén ismét elrendelheti az Irán elleni katonai műveleteket. Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth hadügyminiszter a katonai fellépést támogatta, míg JD Vance alelnök és az elnök tárgyalói a diplomáciai megoldást szorgalmazták.

Donald Trump még november 3-án beszélt arról a sajtónak, hogy az Egyesült Államok készen áll a fellépésre, ha szükség lesz rá, de elképzelhetőnek tartotta, hogy erre végül nem lesz ok. A félidős voksoláson végül a Republikánus Párt veszített, JD Vance alelnök pedig másnap nyilvánosan az iráni háborút okolta a vereségért.

Trump elnök elismerte, hogy a háború és a magas benzinárak ártottak a republikánusoknak, de továbbra is azzal védte a beavatkozást, hogy szerinte ez akadályozta meg Iránt az atomfegyver megszerzésében, számolt be az AP. A vereség után így a kormányzaton belül is nőtt a nyomás Donald Trumpon, hogy egyezséget keressen Teheránnal, miközben a Reuters által idézett amerikai tisztviselők szerint Washingtonban továbbra is mérlegelik a nagyobb katonai műveletek újraindítását.