Puskás Norbert elmondta, hogy komoly munka és energia áll a magyar horgásztársadalom jelenlegi helyzete mögött, ezért a már kialakított stabil alapokat meg kell őrizni. Az elmúlt évek kedvező változásai közé sorolta, hogy 2019 óta az állami horgászjegyekből származó bevételek nem az Agrárminisztériumhoz kerülnek, hanem közvetlenül a MOHOSZ-hoz érkeznek, így ezeket a forrásokat teljes egészében a horgászatra fordíthatják. A halőrzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések is 2019-től tudtak nagyobb lendületet venni, ugyanakkor a halőrök munkájának megbecsülésére is nagyobb figyelmet kell fordítani – tette hozzá az Agrárszektor összegzése szerint.

A vízmegtartás és a vízgazdálkodás ezért a szövetség egyik kiemelt feladatává vált az aszály miatt. A szövetség az állami vezetők felé is képviseli azt az igényt, hogy a holtágak és más vízi élőhelyek fejlesztése nagyobb figyelmet kapjon. Úgy véli, az ezzel kapcsolatos döntési folyamatokat fel kell gyorsítani.

Megemlítette, hogy az online horgászjegy-értékesítési rendszer használata jelenleg alacsony, amit az elnök részben a korábbi kommunikáció hiányával magyarázott, ezen a területen is változtatni szeretnének.

Urbányi Béla, a MOHOSZ főigazgatója arról beszélt, hogy a szövetség 17 drón beszerzését tervezi, amelyeket teljes egészében a halak védelmére használnának. A halőrzés fejlesztése már korábban is fontos terület volt, hiszen éjjellátó eszközöket szereztek be, és a horgászellenőrök létszámát is növelték.

A főigazgató kitért a nyári hőség és aszály következményeire is. A magas hőmérséklet miatt a halak stresszesebbé váltak, több tóban pedig csökkent az oxigén mennyisége. A MOHOSZ központja nem irányíthatja közvetlenül a tagszervezeteket és az egyesületeket, de javaslatokkal segítheti őket, és ezt a nyári időszakban is megtették. Urbányi Béla szerint ezek a javaslatok több helyen értő fogadtatásra találtak.