Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Getty Images/ shutterjack

A vadásztársaságokon vasalná be az agrárkamara a gazdálkodók vadkárait

Csődbe mehet néhány vadásztársaság, az agrárkamara ugyanis behajtókat küldhet rájuk. A gazdálkodók a 21 milliárdos vadkáruk töredékét kapták csak meg.

Az agrárkamara közleménye alapján évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben évről-évre egyre nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása – írja a Népszava.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november végén jelentette be, hogy céget alapít, és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, s a táplálékigényük alapján évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, szórókra a vadásztársaságok, vagyis a vad az élelme nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzi meg – állítják a gazdák.

Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés minden esztendőben vadak okozta kár áldozata lesz,ennek az értéke 21 milliárd forint. Vagyis – vélik –

az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és erdészetek „tartják el”, amiatt, mert a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

A vadkárigény jogi úton történő akár több évig is eltarthat, ami egy-egy gazdálkodónak olyan mértékű bevételkiesést okozhat, hogy ellehetetleníti a működését. A NAK ezért a vadásztársaságok által el nem ismert, de igazoltan valós vadkár anyagi terhét átvállalja a gazdálkodótól, azaz a bírósági szakaszban az agrárkamara cége áll majd a követelői oldalon.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×