Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Új mentőautók az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai központja előtt 2023. március 27-én. Tovább folytatódik a mentőszolgálat 2010-ben megkezdett korszerűsítése, most újabb 33 mentőautó beszerzésére nyílt lehetőség 1,5 milliárd forint értékben - jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az adatok szerint a tűzoltók sokkal többször ütköznek, mint a mentők

Miközben a mentőbalesetek száma csökkent, több tűzoltóautó karambolozott tavaly, mint 2021-ben. A rendőrségnél az esetszám visszaesett, de több személyi sérüléssel járó karambol történt.

A Népszava kérte ki az adatokat az érintett szervezetektől annak apropóján, hogy a mentőszolgálat sebességkorlátozást vezetett be a mentőbalesetekre hivatkozva. A lap szerint az adatokból kiolvasható, hogy a mentők 12-szer több kilométert tettek meg, mint a tűzoltók, ám így is másfélszer több baleset történt a tűzoltókkal.

Korábban az Infostart is megírta, hogy novembertől új közlekedési szabályok vonatkoznak a mentőkre, megelőzendő a sietség miatti baleseteket. A mentőautók ezután legfeljebb 30 km/órával léphetik túl a megengedett sebességet. Így lakott területen legfeljebb 80, lakóövezetben 50, országúton 120, autópályán pedig maximum 160 km/óra sebességgel haladhatnak.

A Népszavának küldött adatok szerint az OMSZ 1026 mentője évente mintegy 50 millió kilométer tesz meg, 2021-ben 90, 2022-ben pedig 74 esetben voltak érintettek mentőautók közúti balesetben.

A portál szerint a rendőrségnek ezzel szemben október végén 8291 járműve volt az utakon, melyek 2021-ben 2840-szer, 2022-ben pedig 2418-szor karamboloztak. Az ORFK a lapnak küldött adatokhoz azt is hozzáfűzte, hogy egy-egy jármű egy évben többször is érintett lehet közúti balesetben. Személyi sérülés 2021-ben 27, 2022-ben 37 alkalommal történt.

A katasztrófavédelem 775 készenléti járművel rendelkezik, melyeknek 2021-ben 89, 2022-ben pedig 102 balesete volt. Az adatokból kiderül, hogy ezek közül 10-19 esetben érte el a keletkező anyagi kár az egymillió forintot. A lap szerint a szervezet hozzátette, 2022-ben 90 ezer riasztásuk volt, és 4 millió kilométert tettek meg a helyszínek és a laktanyák között.

A cikk szerint az adatokból leszűrhető, hogy a mentők 12-szer több kilométert tettek meg, mint a tűzoltók, ám utóbbiakkal mégis másfélszer több baleset történt.

Mint írják, ezek az adatok nem adnak választ arra, miért csak a mentőszolgálatnál korlátozzák a járművek sebességét.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×