Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője beszél a Holnap Magyarországa Egyesület, a Momentum és a Renew Europe EP-frakció által szervezett konferencián Budapesten  2023. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Donáth Anna: nem leszünk a DK KDNP-je!

Pár napja kemény hangvételű írásban ment neki Gyurcsány Ferenc pártjának, szerinte a Demokratikus Koalíció a hazugság kultúráját képviseli, és súlyos gátja a kormányváltásnak.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a Telexnek adott interjújában arról beszélt, az önkormányzatokban továbbra is együttműködnének a DK-val, de egy új politikai szövetséget építenének, amely nem a többi párt ledarálásáról és kivéreztetéséről szól, hanem valóban partnerként kezeli őket.

"Nem gondolom, hogy keresnem kellett volna őt vagy bárki mást a Demokratikus Koalíció vezetéséből" - felelte arra a kérdésre, hogy mikor beszélt utoljára Gyurcsány Ferenccel. Szerinte neki nem velük, hanem a választókkal van dolga. Úgy véli, addig nem lesz kormányváltás, amíg a jelenlegi politikai kultúrán nem változtatnak. Az EP-képviselő azt mondta, a Momentum azt a politikai kultúrát képviseli, amely az igazságon, a felelősségvállaláson, a kritika elfogadásán és az abból való tanuláson alapul, ezt várják a szavazók.

Nem hadüzenetként fogalmaztam meg a Momentum álláspontját, hanem száraz tényközlésként

- mondta korábbi, DK-kritikus írása kapcsán.

Donáth Anna azt mondta a portálnak, azért most írta meg álláspontját, mert mostanra érett össze az a gondolatmenet, amelynek részleteit egyébként már nagyon sokszor megfogalmazta különböző fórumokon a tavalyi választás óta. Azt látja, az embereket két kérdés érdekli ma: miért ér a fizetésük harminc százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt, és mi kell ahhoz, hogy leváltsuk a kormányt.

A kérdésre, miszerint miért működnek még mindig együtt Gyurcsány Ferencékkel, illetve miért tárgyal ezekben a napokban is a Momentum vezetése a DK-val arról, hogy melyik településen kinek a jelöltje induljon, azt felelte, a helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni. Szerinte egyetlenegy körzet, kerület vagy település sem fog a Momentumon múlni, mindenhol közös ellenzéki jelölt lesz.

A vitás kérdések feloldására példaként hozta fel az előválasztást mint lehetőséget: döntsenek a választók, ha valahol a pártok nem tudnak egymással megállapodni.

A képviselő úgy fogalmazott, nem a pártlogó miatt áll ki a jelöltek mellé kampányolni, hanem azért a programért és azokért az üzenetekért, amelyekről közösen megállapodtak. A jelöltek nem egy párt, hanem egy együttműködés képviselői lesznek, és egy együttműködésben mindenkitől elvárják az igazság kultúráját.

Véleménye szerint sokkal fontosabb annak az üzenete, hogy mit jelent a felelősségvállalás egy köztudottan következmények nélküli országban. Mint fogalmaz, a jó együttműködés olyan morális, politikai és kulturális alapon nyugszik, amelyben nem egyszerűen leuralni akarják a másikat. Szerinte a Demokratikus Koalíció jelenleg gúzsba köti az ellenzéket.

"Bárkivel szövetségre lépett a DK – legyen az a Jobbik, az MSZP, vagy az LMP –, elkezdték ledarálni őket. Elveszik a szavazóikat, vagy a saját KDNP-jükké silányítják őket"

- fogalmazott Donáth Anna a legjelentősebb ellenzéki párt kapcsán. Hozzátette, neki úgy tűnik, a Momentum az utolsó mohikán, amely hajlandó kimondani az igazságot, és le akarja váltani a kormányt.

Mikor azt írta a választás után, hogy nincs szükség ennyi ellenzéki pártra, az nem arról szólt, hogy ő maga kit szeret, és kit nem - magyarázta. Azt szeretné, ha komolyan vennék a választókat, ugyanis, ha egy párt elveszti a választóit, akkor elveszti a létezésének értelmét, függetlenül attól, hogy van-e parlamenti frakciója, vagy sem.

A kérdésre, hogy mi a Momentum politikai ajánlata, azt felelte, hogy egy olyan szövetséget szeretnének felépíteni, amely tagjai között első számú az őszinteség és a felelősségvállalás, és belefér a kritika megfogalmazása. Úgy véli, a Momentum egymaga nem tud kormányváltást elérni, sokkal inkább az a politikai kultúra vezethet sikerre, amit képvisel.

"Mindenképp vállalni fogom a politikai felelősséget, ha nem az az eredmény születik, mint amit megígérünk"

- mondta a jövő évi EP-képviselői választások kapcsán, arra a kérdésre felelve, hogy ha csak egy mandátumot nyer a Momentum, átadja-e mandátumát Cseh Katalinnak, bár szerinte a mandátum átadása nem politikai felelősségvállalás, hanem a választók meghazudtolása.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×