Novák Katalin elmondta: a tanácskozáson résztvevők egyetértenek Ukrajna támogatásában, és abban, hogy egységet kell mutatni. Magyarország politikai, anyagi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.

A mielőbbi, fenntartható béke megteremtésének szükségessége mellett az Európai Unió jövőjéről is tárgyaltak a tanácskozáson résztvevő államfők. A köztársasági elnök öt pontban foglalta össze az EU-val kapcsolatos álláspontját: eszerint az EU-ban erős vezetőkre van szükség, hatékony és korrupciómentes intézményekre, valamint erős tagállamokra. Mindannyiunknak tartani kell magát a szerződésekhez, kölcsönös tiszteletet tanúsítani egymás iránt és összpontosítani a demográfiai kihívásokra - hangsúlyozta Novák Katalin.

Olyan erős vezetőkre van szükség az Európai Unióban (EU), akik kezelni tudják a belső konfliktusokat, és képesek megmutatni az EU erejét a tágabb értelemben vett politikában és a világgazdaságban is - mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: figyelembe kell venni a szerződéseket, valamint a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét. "Tartanunk kell magunkat a szerződésekhez, és kölcsönös tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt" - mutatott rá, kiemelve: az EU erős nemzetállamok szövetsége, és ennek így is kell maradnia.

Harmadikként emelte ki, hogy hatékony, botrányoktól és korrupciótól mentes intézményekre van szükség.

Hozzátette továbbá, hogy fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának folyamatát, valamint Bulgária és Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni övezethez.

Ötödikként említette a demográfiai kihívásokat és az illegális bevándorlás okozta egyre nagyobb veszélyt. Mint mondta, meg kell érteni az okokat, hogy közös és külön megoldások is szülessenek a megoldásokra.

Novák Katalin emlékeztetett, hogy Magyarország a jövő év második felében tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, amely alatt a demográfiai kihívásokra is összpontosítanak majd. Kiemelte: "a gyermekvállalás a világ megmentését jelenti".

Az Arraiolos-csoport rendszeres tanácskozásán idén 13 ország - Olaszország, Észtország, Írország, Görögország, Málta, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Portugália, Bulgária, Horvátország, Szlovénia - elnöke vett részt.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok és leendő tagállamok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat megtárgyalják.