eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Részletes szakértői magyarázat a nyugdíjkompenzációra - ezért 3,1 a 3,5 százalék

A kormány döntése nyomán 3,1 százalékos nyugdíjkorrekciót kap csaknem 2,5 millió ember. Az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Farkas András nyugdíjszakértőt, a Nyugdíjguru News alapítóját kérdeztük. Arról is beszélt, a nyugdíjrendszer mikor kiált majd korhatáremelésért.

Csütörtökön bejelentették: 3,1 százalékos nyugdíjkorrekciót kap mintegy 2,5 millió ember.

Farkas András, a Nyugdíjguru News portál alapítója az InfoRádióban elmondta, többé-kevésbé megfelel a várakozásoknak a bejelentés fő száma.

"Magam egy fél százalékkal magasabb emelésre számítottam, 3,6-ra, de

a kormányzat úgy döntött, hogy az egész évre várható nyugdíjas-infláció mértéke 18,5 százalékos lesz,

és ha ennyi ez az infláció, akkor valóban 3,1 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat pótlólagosan novemberben" - szögezte le a szakértő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint az emelés "igazából 3,5 százalék", de van egy számítás, amely miatt végül 3,1 lesz a szám. Ezt magyarázva Farkas András elmondta, "nem összeadni kell az emelési mértékeket, hanem összeszorozni, ez adja a különbséget".

"A januári 15 százalékos emelésnek és a most novemberben esedékes, 3,1 százalékos szükséges emelésnek az összege lesz valójában 18,5 százalékos, szorzással állapítják meg az összesített emelés mértékét, helyes a 3,1 százalékos emelés" - magyarázta.

Hogy elfogadható mértékű-e az emelés, arról szerinte a nyugdíjasokat kell megkérdezni, "ők 3,6-4 százalékos emelésre számítottak".

"Ugyanis az infláció eddigi adataiból arra lehetett következtetni, hogy a nyugdíjas infláció minden hónapban az általános inflációnál 1,3 százalékkal magasabb értékű volt, és 17,7 százalékkal számították a rendes inflációt, ehhez adtuk hozzá az 1,3 százalékos átlagos, nyugdíjas inflációs többletet, és így nálam 19,1 százalékos infláció jött ki, de ez most már csak játék a számokkal, így döntött a kormány, a nyugdíjtörvény a kormányzat hatáskörébe utalja az éves becslést" - ecsetelte a nyugdíjszakértő.

De kiket érint, és kiket nem?

"Minden olyan embert, aki januárban nyugdíjemelésben részesült. Akinek a nyugdíját vagy egyéb ellátását emelték 15 százalékkal, az most is jogosult erre a 3,1 százalékos emelésre, mégpedig úgy, hogy nem csak a novemberi nyugdíjra vonatkozik az emelt összeg, hanem januárig visszamenőleg ki kell fizetni ezt. Most novemberben a rendes nyugdíj mellé kapnak az érintettek egy egyösszegű emelési különbözetet is, ami az év első 10 hónapjára, valamint a 13. havi nyugdíjra vonatkozó különbözet. Vagyis a különbözet értékét 11-szeresen megszorozva jön majd egy összegű juttatás is."

Hogy egyszerű legyen követni a számokat:

  • az átlagnyugdíj felemelkedett 210 700 forintra (a mediánnyugdíj egyébként 191 770 forint)
  • 6530 forint az emelési különbözet
  • az emelési különbözet 11-szeresét, vagyis 78 380 forintot kap egy összegben az, akinek pont az átlagszintre emelkedett a nyugdíja (a mediánnyugdíjasok egyösszegű juttatása 63 400).

Külön aláhúzta, hogy 2021 és 2022 után idén is nagyon várták a júniusi kompenzációt, ezért előzte meg dupla várakozás a novemberrel kapcsolatos bejelentést.

Arról is beszélt még, hogy mennyire fenntartható a jelenlegi nyugdíjrendszer.

"A kormány vállalt egy nyugdíjreformot, amelyet 2025-ben kell majd bevezetni, és ennek az előkészítése zajlik. A mögötte lévő szakértői tanulmányt az év végéig kell nyilvánosságra hozni, addig is a szakértői társadalom azon gondolkodik, milyen hosszú vagy rövid távú lépéseket lehet tenni. Az egyik fő cél a nyugdíjrendszer méltánytalanságainak megszüntetése lenne, de erről még nagyon sokat fogunk beszélni."

A kormányzat konkrét terveiről a szakértő sem tud még, de nyilván prioritás lesz, hogy egy fenntartható rendszer jöjjön létre.

Közben uniós trend - 11 tagállam már bevezette, 2 készül rá -, hogy

a 65 éves nyugdíjkorhatárt a jövőben a várható élettartamhoz kötik, ami Magyarországon is elképzelhető,

de még nem most, legkorábban 2040-től lesz arra szükség, hogy a korhatáremeléssel komolyabban foglalkozzon az akkori kormány.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×