A mesterséges intelligencia felhasználása az oktatásban három irányba is tarthat Setényi János szerint, A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója az egyikként az értelem futurisztikus kifejlesztését említette, amikor a gép az emberi értelmet utánozza, hall, válaszol, beszélget, szöveget, képet alkot, zenét szerez, számol. "Itt messze nem tartunk, de valójában a kutatók és a fejlesztők efelé szeretnének haladni, ez még messze van" – tette hozzá.

A másik, a közvetlen irány, hogy a meglévő szoftverekbe építik be a mesterséges intelligenciát, például nyelvtanítási alkalmazások illesztenek be meglévő rendszerekben, amelyek ettől egy fokkal intelligensebbek lesznek.

"Tanár nem lesz soha, de mentor vagy tutor lehet a gép"

– mondta az oktatáskutató.

A harmadik irány az, amit a Chat GPT is mutat, amikor a mesterséges intelligenciát ki lehet bérelni. "Utána fel lehet tanítani az alapképességét, és akkor az már azoknak a tulajdona, akik felképezték a gépet bizonyos típusú feladatok megoldására, például matektanárt próbálnak belőle csinálni" – magyarázta.

Setényi János úgy véli, nem baj az, hogy megjelenik az oktatásban a mesterséges intelligencia, a kérdés az, hogy mit vesz át az embertől, és mi az, amit soha nem vesz át. Példaként említette, hogy a Chat GPT-t Olaszországban betiltották a felsőoktatásban, mert a hallgatók ennek segítségével írták meg az esszéfeladatokat, míg az ELTE-n van professzor, aki viszont kötelezővé tenné a szemináriumán, és megtanítaná a diákokat, hogy intelligensen kérdezzenek a géptől, és intelligensen használják ezt az alapszolgáltatást. A kutató szerint valahol a kettő között van a megoldás.

A jelenlegi fejlesztések arra irányulnak, hogy az oktatásban a robotmunkát váltsák ki. Setényi Jámos szerint ilyen a személyre szabott feladatok kiadása, a diagnosztikus tesztek elvégzése, a gyakorlás, mert "a gépnek végtelen türelme van", a dolgozatjavítás, a tesztek kiértékelése. "Az ilyen típusú ügyeket, amelyek rengeteg energiát visznek el a pedagógusoktól, a szalagmunka részét a tanítás-tanulás varázslatánál át tudja venni a gép. Mindig vegyes modellben gondolkodunk, tehát az ember és a gép együtt dolgozik, és van egy alapelv, ha az betartatik, akkor a mesterséges intelligencia jól elhelyezhető:

az ember az úr és a gép a szolga"

– mondta az igazgató.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia valamennyire a tanárhiányt is orvosolhatja, mert az oktatásban a kulimunka részét át tudja venni, de az ember-ember kapcsolatot nem. "Van valami varázslatos abban, amikor ember emberrel dolgozik, ezt egy gép nem tudja pótolni" – tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Chat GPT-hez hasonló megoldások nem fenntarthatók hosszú távon, mert hatalmas költsége van, a tengerbe süllyesztett szerverhálózatokban fut, jelentős mennyiségű energia kell hozzá, és a szerverek melegítik az óceánok vizét, ezért "rettenetes az ökológiai lábnyoma".

Ha intelligens módon használják a Chat GPT-t, akkor Setényi János szerint van létjogosultsága az oktatásban, csak arra hívta fel a figyelmet, hogy az motorokkal össze lehet hányni egy szöveget, és akkor a diák már nem a nulláról kezdi a fogalmazást, de ezt egy tanárnak nem kell elfogadnia, hanem egy jól megírt, jó stílusú, intelligens esszét kell kérnie, nem csak egy szöveget, és ezt a gép már nem tudja megcsinálni, ez a munka már a diáké. Az is megoldás lehet szerinte, hogy

a tanárok például kézzel írt esszészöveget kérnek, ezt a gép nem tudja.

"Innentől a szöveg még önmagában nem ér semmit, és a minőségi szöveg kap négyest vagy ötöst, és mondjuk ezt kézzel írva kell beadni. A pedagógia intelligens dolog, és tudjuk a követelményeket úgy alakítani, hogy ezt ne lehessen egy gépi szövegalkotással kielégíteni" – mondta Setényi János.