Infostart.hu
eur:
354.85
usd:
307.15
bux:
0
2026. június 9. kedd Félix
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen Budapesten, a Magyar Királyi Lovardában 2022. november 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János: ha valaki mond egy másik megoldást, felteszem a kezem

A volt köztársasági elnök szerint Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az zöld átállás és klímavédelem tekintetében.

„Azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP. Ráadásul az erdőfelületek nagysága is gyarapodott” – fogalmazott Áder János az Indexnek, hozzátéve, hogy a megépített szennyvíztisztítóknak köszönhetően a hazánkba érkező folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan ide érkeznek. „Nincs szégyenkeznivalónk” – húzta alá azzal kapcsolatban, hogy szerint hol tartunk a zöld átállásban, illetve klímavédelemben.

A volt államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha végleg bezárul a Mátrai Erőmű, amiről döntés van, további 14 százalékkal csökkenhet a magyarországi kibocsátás, ami nagyjából akkora mennyiség, amit a magyar erdők megkötnek.

Áder János arról is beszélt, hogy a naperőművek sok fosszilis energiahordozót kiválthatnak, de szerinte

illúzió azt gondolni, hogy kizárólag nap- és szélenergiából fedezhetjük az energiaigényünket.

Azzal kapcsolatban, hogy szélerőműveket viszont továbbra is „lehetetlen” építeni a szigorú szabályozás miatt, jelezte: tudomása szerint a kormány hamarosan dönthet arról, hogy változzon-e a szabályozás. Ugyanakkor, bármennyire is meglepő, a szélerőművek is komoly szén-dioxid-lábnyoma van – hívta fel a figyelmet a volt köztársasági elnök, példaként említve, hogy a lapátok újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.

Akkumulátorgyártás

A zöld átállás illetően a leghevesebb vitákat kiváltó akkumulátorgyártással kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Unió korábbi döntése értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni, majd ezen kicsit puhítottak. De a szándék a közlekedés zöldítésére nem fog változni – mondta. Szerinte a hidrogéntechnológia még gyerekcipőben jár, az elektromos meghajtásnál pedig kell valami, ami tárolja az áramot, ez az akkumulátor.

„Ma Európában hatvan akkumulátorgyár épül, vagy már megépült. Ha Magyarországon minden akkumulátorgyárat megépítenek, ami tervben van, akkor az európai igények 20 százalékát fogjuk kielégíteni. Ez nem kevés, de a másik 80 százalékát máshol állítják elő, így nem egyedül szálltunk be ebbe az üzletbe.” – fogalmazott.

Áder János szerint szigorú környezetvédelmi normákat kell előírni, legyen szó levegőszennyezésről, talajszennyezésről, vízszennyezésről, amit be kell tartatni. Ha pedig az üzemek ezeket megsértik, be is lehet őket zárni – tette hozz a volt államfő, megismételve: ha komolyan gondoljuk a közlekedés zöldítését, akkor szükségünk lesz a lítiumion-akkumulátorokra.

„Ha valaki mond egy másik technológiai megoldást, akkor felteszem a kezem és azt mondom, menjünk abba az irányba, de még senki nem mondott ilyet”

– mondta.

Címlapról ajánljuk

Álomfizetésről mondott le Orbán Anita a külügy kedvéért

Leadta vagyonnyilatkozatát Orbán Anita külügyminiszter, amely részletes betekintést nyújt a politikus ingatlanvagyonába, korábbi jövedelmeibe és kiterjedt befektetési portfóliójába. A dokumentum szerint a tárcavezető több mint 237 millió forintnak megfelelő megtakarítással és jelentős értékpapír-állománnyal lépett hivatalba, miután feladta korábbi piaci pozícióit.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Itt a friss adat, nagy meglepetés a májusi inflációban!

Itt a friss adat, nagy meglepetés a májusi inflációban!

Az elemzői várakozásokkal ellentétben 1,8 százalékra mérséklődött az infláció májusban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatközléséből. A fogyasztói árak emelkedése a ruházati cikkek főcsoportjában volt a legmagasabb, míg az összesített áremelkedést főleg a élelmiszerárak, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek dinamikája fékezte leginkább. A májusi adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaságban az árnyomás még a korában vártnál is kisebb, ez pedig egyértelműen kinyitja az ajtót egy esetleges kamatcsökkentés előtt. Elemzők szerint ugyanakkor az év második felében a globális energiaválság a hazai fogyasztói árakba is begyűrűzik majd, az infláció pedig év végén akár a 4,5 százalékot is elérheti majd. Mindez óvatosságra intheti az MNB-t, így a szakértők összességében továbbra is a tavasszal látott türelmes, kivárásra építő monetáris politika folytatódását vagy annak legfeljebb enyhe lazítását várják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×