Infostart.hu
eur:
391.94
usd:
340.49
bux:
123066.39
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen Budapesten, a Magyar Királyi Lovardában 2022. november 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János: ha valaki mond egy másik megoldást, felteszem a kezem

A volt köztársasági elnök szerint Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az zöld átállás és klímavédelem tekintetében.

„Azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP. Ráadásul az erdőfelületek nagysága is gyarapodott” – fogalmazott Áder János az Indexnek, hozzátéve, hogy a megépített szennyvíztisztítóknak köszönhetően a hazánkba érkező folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan ide érkeznek. „Nincs szégyenkeznivalónk” – húzta alá azzal kapcsolatban, hogy szerint hol tartunk a zöld átállásban, illetve klímavédelemben.

A volt államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha végleg bezárul a Mátrai Erőmű, amiről döntés van, további 14 százalékkal csökkenhet a magyarországi kibocsátás, ami nagyjából akkora mennyiség, amit a magyar erdők megkötnek.

Áder János arról is beszélt, hogy a naperőművek sok fosszilis energiahordozót kiválthatnak, de szerinte

illúzió azt gondolni, hogy kizárólag nap- és szélenergiából fedezhetjük az energiaigényünket.

Azzal kapcsolatban, hogy szélerőműveket viszont továbbra is „lehetetlen” építeni a szigorú szabályozás miatt, jelezte: tudomása szerint a kormány hamarosan dönthet arról, hogy változzon-e a szabályozás. Ugyanakkor, bármennyire is meglepő, a szélerőművek is komoly szén-dioxid-lábnyoma van – hívta fel a figyelmet a volt köztársasági elnök, példaként említve, hogy a lapátok újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.

Akkumulátorgyártás

A zöld átállás illetően a leghevesebb vitákat kiváltó akkumulátorgyártással kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Unió korábbi döntése értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni, majd ezen kicsit puhítottak. De a szándék a közlekedés zöldítésére nem fog változni – mondta. Szerinte a hidrogéntechnológia még gyerekcipőben jár, az elektromos meghajtásnál pedig kell valami, ami tárolja az áramot, ez az akkumulátor.

„Ma Európában hatvan akkumulátorgyár épül, vagy már megépült. Ha Magyarországon minden akkumulátorgyárat megépítenek, ami tervben van, akkor az európai igények 20 százalékát fogjuk kielégíteni. Ez nem kevés, de a másik 80 százalékát máshol állítják elő, így nem egyedül szálltunk be ebbe az üzletbe.” – fogalmazott.

Áder János szerint szigorú környezetvédelmi normákat kell előírni, legyen szó levegőszennyezésről, talajszennyezésről, vízszennyezésről, amit be kell tartatni. Ha pedig az üzemek ezeket megsértik, be is lehet őket zárni – tette hozz a volt államfő, megismételve: ha komolyan gondoljuk a közlekedés zöldítését, akkor szükségünk lesz a lítiumion-akkumulátorokra.

„Ha valaki mond egy másik technológiai megoldást, akkor felteszem a kezem és azt mondom, menjünk abba az irányba, de még senki nem mondott ilyet”

– mondta.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×