Infostart.hu
eur:
362.48
usd:
312.47
bux:
131525.88
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen Budapesten, a Magyar Királyi Lovardában 2022. november 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János: ha valaki mond egy másik megoldást, felteszem a kezem

A volt köztársasági elnök szerint Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az zöld átállás és klímavédelem tekintetében.

„Azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP. Ráadásul az erdőfelületek nagysága is gyarapodott” – fogalmazott Áder János az Indexnek, hozzátéve, hogy a megépített szennyvíztisztítóknak köszönhetően a hazánkba érkező folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan ide érkeznek. „Nincs szégyenkeznivalónk” – húzta alá azzal kapcsolatban, hogy szerint hol tartunk a zöld átállásban, illetve klímavédelemben.

A volt államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha végleg bezárul a Mátrai Erőmű, amiről döntés van, további 14 százalékkal csökkenhet a magyarországi kibocsátás, ami nagyjából akkora mennyiség, amit a magyar erdők megkötnek.

Áder János arról is beszélt, hogy a naperőművek sok fosszilis energiahordozót kiválthatnak, de szerinte

illúzió azt gondolni, hogy kizárólag nap- és szélenergiából fedezhetjük az energiaigényünket.

Azzal kapcsolatban, hogy szélerőműveket viszont továbbra is „lehetetlen” építeni a szigorú szabályozás miatt, jelezte: tudomása szerint a kormány hamarosan dönthet arról, hogy változzon-e a szabályozás. Ugyanakkor, bármennyire is meglepő, a szélerőművek is komoly szén-dioxid-lábnyoma van – hívta fel a figyelmet a volt köztársasági elnök, példaként említve, hogy a lapátok újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.

Akkumulátorgyártás

A zöld átállás illetően a leghevesebb vitákat kiváltó akkumulátorgyártással kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Unió korábbi döntése értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni, majd ezen kicsit puhítottak. De a szándék a közlekedés zöldítésére nem fog változni – mondta. Szerinte a hidrogéntechnológia még gyerekcipőben jár, az elektromos meghajtásnál pedig kell valami, ami tárolja az áramot, ez az akkumulátor.

„Ma Európában hatvan akkumulátorgyár épül, vagy már megépült. Ha Magyarországon minden akkumulátorgyárat megépítenek, ami tervben van, akkor az európai igények 20 százalékát fogjuk kielégíteni. Ez nem kevés, de a másik 80 százalékát máshol állítják elő, így nem egyedül szálltunk be ebbe az üzletbe.” – fogalmazott.

Áder János szerint szigorú környezetvédelmi normákat kell előírni, legyen szó levegőszennyezésről, talajszennyezésről, vízszennyezésről, amit be kell tartatni. Ha pedig az üzemek ezeket megsértik, be is lehet őket zárni – tette hozz a volt államfő, megismételve: ha komolyan gondoljuk a közlekedés zöldítését, akkor szükségünk lesz a lítiumion-akkumulátorokra.

„Ha valaki mond egy másik technológiai megoldást, akkor felteszem a kezem és azt mondom, menjünk abba az irányba, de még senki nem mondott ilyet”

– mondta.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. A keddi napot várhatóan újabb bejelentések határozzák meg: Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×