Infostart.hu
eur:
353.88
usd:
309.39
bux:
0
2026. július 7. kedd Apollónia
Nyitókép: Pixabay.com

Király, elnök, kormányfő - Ezek a méltóságok jönnek most Budapestre, bejelentések is lesznek

Diplomáciai csúcsüzemet is magával hoz a budapesti atlétikai világbajnokság, számos vezető érkezik a napokban munkalátogatásra, többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető rendkívüli sajtóértekezletén minden magyar ember nagy közös sikerének nevezte, hogy itt, Budapesten méltó körülmények várják a világ egyik legnagyobb sporteseményét a környezetbarát, fenntartható, nagyléptékű sportinfrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően.

Hangsúlyozta, hogy a rendezvény ma különösen fontos, amikor a konfliktusok és háborúk közepette a sport jelenthet utat az együttműködéshez, és a nemzetek közötti összeköttetések ünnepére ezúttal Magyarországon kerülhet sor.

Emlékeztetett, hogy hazánk ezen a téren az elmúlt években bőven bizonyított, hiszen itt tartották kétszer is a vizes világbajnokságot, rendeztek többek között labdarúgó Európa-bajnoksági meccseket, kézilabda Európa-bajnokságot, a Forma-1-ről már nem is beszélve.

"A világ blokkosodása rossz hír, ugyanakkor azt gondolom, a jó hírt, az összeköttetések hírét a világnak a sport tudja a leginkább elvinni" - fogalmazott.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a "sportok királynője" diplomáciai csúcsüzemet hoz Budapestre, miután számos külföldi vezető érkezik munkalátogatásra a napokban: a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) részéről a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég és a türkmén elnök, illetve több nyugat-balkáni vezető, így Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a boszniai államelnökség képviselője, valamint a katari emír és a volt cseh, osztrák és szlovén kormányfő is.

Rámutatott, hogy a miniszterelnöki szintű tárgyalások középpontjában három fő téma lesz, s mindegyik Magyarország, Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságához kapcsolódik. Így egyeztetni fognak a felek az energiaellátással, a fizikai biztonsággal - így az ukrajnai háborúval és a migrációs helyzettel - és a gazdasági nehézségek leküzdésével összefüggő kérdésekről - tájékoztatott.

Kiemelte, hogy Katar mára a világ első számú LNG-exportőrévé vált, és ugyan most le van kötve minden kapacitása, 2027-től hazánk számára is lehetőség nyílhat cseppfolyósított földgáz vásárlására innen, és erről már zajlanak is a megbeszélések. Mint közölte, a közel-keleti országgal szoros az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, és aláírják majd a diplomáciai képzési együttműködési szerződést is.

A miniszter tudatta, hogy az azeri, a török, a türkmén és a szerb elnökkel is alapvetően az energiaellátás kérdései lesznek fókuszban. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú tranzitállam már ma is a földgáztranzit szempontjából, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és lehetőleg a türkmén források bevonásával. Emellett előrehaladott tárgyalás folyik arról is, hogy török földgáz is érkezhessen Magyarországra.

"Ha minden úgy alakul, ahogy azt jelenleg előre látjuk, akkor az augusztus 20-ai tárgyalást követően itt már konkrét megállapodásról is be tudunk majd számolni" - jelentette be.

Kitért arra is, hogy Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, illetve megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is, ennek a betáplálása már meg is indult, így már valós fizikai földgázszállítási kapcsolat van a két ország között.

"Tehát azok a diverzifikációs törekvések, amelyekről régóta beszélünk, most már fizikailag is kezdenek valósággá válni" - hangoztatta.

Szijjártó Péter közölte, hogy Türkmenisztánnal átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme lenne, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen.

Szerbia kapcsán elmondta, hogy létrejött és szeptemberben el is kezdheti a működését a magyar-szerb regionális földgázkereskedő vállalat, ami ugyancsak hozzájárul a térség energiabiztonságához.

Érintette a boszniai Szerb Köztársaság ügyét is, sérelmezve, hogy "nagyon komoly nyugati erőfeszítések" vannak a közösség megválasztott vezetőinek ellehetetlenítésére, márpedig ezt a kormány rendkívül veszélyes folyamatnak tartja a destabilizáció és a nyugtalanság kockázata miatt.

"Kifejezetten elutasítjuk azt a beavatkozást, azt a nyomásgyakorlást, amelyet a boszniai szerb elnökkel szemben hajtanak végre a nemzetközi liberális mainstream szereplői, amely a boszniai alkotmánybíróság működésével kapcsolatos" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását, és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×