Infostart.hu
eur:
360.63
usd:
310.39
bux:
132129.84
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Pécs, 2015. július 31.Felhajtó az M60 autópálya meghosszabbított szakaszán 2015. július 31-én. Az autópályát az 58 sz. főúti csomóponttól 1,8 kilométerrel hosszabbították meg, így Pécs városa elkerülhető.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Leállították az egyik gyorsforgalmi út építését

Leállították a Pécset és Barcsot összekötő gyorsforgalmi út fejlesztését, így jelenleg úgy tűnik, a jövő év elejéig a beruházási tervek közül az M6-os autópályán csak a Bóly-Ivándárda szakaszon lesz elérhető a horvát határ.

Négy évvel ezelőtt jelentették be, hogy az M6-os autópálya Bólytól a horvát határig vezető nyomvonalán elkezdték felvásárolni a szükséges területeket és megindult a régészeti feltárás is. A Bóly-Ivándárda országhatár szakasz kivitelezési munkálatainak 2021. február 2-án álltak neki – írja a Pénzcentrum.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Sajtóirodája arról tájékoztatta a lapot, hogy a munka jó ütemben halad, az építés 73 százalékban valósult meg. Jelezték, hogy

jövő januárban szakaszosan adják át a forgalomnak az országhatárig tartó utat.

Első ütemben, a tervek szerint 2024 első negyedévében a villányi csomópontig készül el, így biztosítható lesz a környező települések megközelítése, majd a második ütemben, várhatóan 2024 harmadik negyedévében – az A5 autópályát érintő munkálatok befejezése után – a horvát határig tartó szakaszt építik meg, ez azonban függ a horvát oldalon végzendő munkák ütemezésétől is.

A minisztérium közölte, hogy a Bóly-Ivándárda országhatár közötti szakasz megvalósítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési beruházás. A szakasz mintegy 20 kilométeres és az M6-M60-as csomóponttól a horvát országhatárig, 2x2 sávos gyorsforgalmi útként fut.

Az M6-M60-as autópálya befejezése a következő településeket érinti:

  • Babarc
  • Szajk
  • Nagynyárád
  • Bóly
  • Töttös
  • Lippó
  • Ivándárda

A horvát országhatárig tartó szakasz az M60 elválási csomópont és a villányi csomópont megvalósítása mellett a tervek szerint négy külön szintű csomóponttal, egy komplex és egy egyszerű pihenőhellyel, két híddal, két tengelysúlymérővel és egy mérnökségi teleppel együtt készül el.

A lap emlékeztet, hogy az M60 gyorsforgalmi út Pécs–Barcs közötti szakaszán 2x2 forgalmi sávos, mindkét oldalon burkolt padkával ellátott, középen vezetett elválasztó sávval rendelkező, 110 kilométeres óránkénti tervezési sebességű utat terveztek. Ebben az esetben is két ütem volt a cél: az elsőben a Pécstől Szigetvárig, míg a másodikban a Szigetvár és Barcs közötti szakasz szerepelt, ahol a tervezett nyomvonal 64,4 kilométer.

A minisztérium azt írja, a Pécs és Szigetvár közötti 37 kilométeres szakaszon rendelkezésre áll az építési engedély, a 28 kilométeres Szigetvár-Barcs útvonal esetében pedig eddig a környezetvédelmi engedélyt szerezték meg. Hozzáteszik, hogy a Pécs-Barcs közötti szakaszon új nyomvonalat a környezetvédelmi, illetve az építési engedély rögzíti, ugyanakkor a Barcs és az országhatár közötti szakasznál csak a környezeti hatásvizsgálat és a környezetvédelmi engedély megszerzése után lehet meghatározni a nyomvonalat.

A tárca sajtóirodája közölte: a Pécs–Szigetvár, valamint a Szigetvár-Barcs szakaszok vonatkozásában nem kezdődtek el az előkészítési munkálatok. Utóbbi két szakasz esetében a továbbtervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás az indoklás szerint

a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján nem kezdődött meg. Újabb döntésig a projektet felfüggesztették.

Az M60-as út folytatásától új munkahelyeket és gazdasági fellendülést várnak a térség lakói.

A Pénzcentrum úgy értesült, hogy a Barcstól a Dráva-hídig tartó, három kilométeres szakaszon viszont a környezetvédelmi engedélyig tartó tervezés folyamatban van.

Ennek a szakasznak a tanulmánytervét már elfogadták: ez két nyomvonal alternatívát, a 6-os számú főúti csomópontot és egy komplex ellenőrző állomás kialakítását rögzít, amelyre környezeti hatástanulmány is készült, az Espoo-i egyezménynek megfelelő környezeti hatásvizsgálat pedig folyamatban van. Ez az egyezmény megköveteli, hogy az illetékesek a tervezésnél felmérjék az építési munkálatok környezeti hatásait, és elvárja a kivitelezőktől, hogy egyeztessenek egymással azokról a tevékenységekről, amelyeknek kedvezőtlen határokon átnyúló hatásaik lehetnek.

A Barcs és az országhatár közötti szakasz két nyomvonal alternatívájából az egyik nyomvonal érinti a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, a másiknak viszont minimális a Natura2000 érintettsége. A nyomvonalak kialakításához szükséges a magyar és horvát oldali szakasz összehangolása, amely jelenleg folyamatban van. A projekt része egy új híd megépítése a Dráván, amely 2x2 sávos autóúti keresztmetszettel csatlakozik majd a horvát oldali, azonos kiépítéshez.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Az elemző szerint a 2026 előtti években eddig nem látott fizetésemelés történt. Az InfoRádió megkeresésére Jávor Balázs azt is mondta, a 2020-as, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény fordulópontot jelentett. A rezidensek majdnem háromszor, a szakorvosok 4,3-szor, a főorvosok pedig 3,7-szer nagyobb reáljövedelemmel bírnak mostanra 2010-hez képest.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló viták során nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország jövőbeli biztonsági elhelyezkedése is kulcskérdés – ám a történelem azt mutatja, hogy Moszkva csak állandó terjeszkedés révén érzi magát biztonságban. A NATO hagyományos katonai fölénye ellenére a demokratikus társadalmak sebezhetőek az orosz nem konvencionális hadviseléssel és manipulációval szemben. Megoldás egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása lenne, amely Európát, Oroszországot és Kínát egyaránt magában foglalja, és amely nem értékalapon, hanem kemény stratégiai érdekek mentén működne. Bár egy ilyen rendszer kialakítása jelenleg nincs napirenden, a koncepció kidolgozása már most fontos, mert elősegítheti az orosz–ukrán konfliktus rendezését is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×