eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Pécs, 2015. július 31.Felhajtó az M60 autópálya meghosszabbított szakaszán 2015. július 31-én. Az autópályát az 58 sz. főúti csomóponttól 1,8 kilométerrel hosszabbították meg, így Pécs városa elkerülhető.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Leállították az egyik gyorsforgalmi út építését

Leállították a Pécset és Barcsot összekötő gyorsforgalmi út fejlesztését, így jelenleg úgy tűnik, a jövő év elejéig a beruházási tervek közül az M6-os autópályán csak a Bóly-Ivándárda szakaszon lesz elérhető a horvát határ.

Négy évvel ezelőtt jelentették be, hogy az M6-os autópálya Bólytól a horvát határig vezető nyomvonalán elkezdték felvásárolni a szükséges területeket és megindult a régészeti feltárás is. A Bóly-Ivándárda országhatár szakasz kivitelezési munkálatainak 2021. február 2-án álltak neki – írja a Pénzcentrum.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Sajtóirodája arról tájékoztatta a lapot, hogy a munka jó ütemben halad, az építés 73 százalékban valósult meg. Jelezték, hogy

jövő januárban szakaszosan adják át a forgalomnak az országhatárig tartó utat.

Első ütemben, a tervek szerint 2024 első negyedévében a villányi csomópontig készül el, így biztosítható lesz a környező települések megközelítése, majd a második ütemben, várhatóan 2024 harmadik negyedévében – az A5 autópályát érintő munkálatok befejezése után – a horvát határig tartó szakaszt építik meg, ez azonban függ a horvát oldalon végzendő munkák ütemezésétől is.

A minisztérium közölte, hogy a Bóly-Ivándárda országhatár közötti szakasz megvalósítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési beruházás. A szakasz mintegy 20 kilométeres és az M6-M60-as csomóponttól a horvát országhatárig, 2x2 sávos gyorsforgalmi útként fut.

Az M6-M60-as autópálya befejezése a következő településeket érinti:

  • Babarc
  • Szajk
  • Nagynyárád
  • Bóly
  • Töttös
  • Lippó
  • Ivándárda

A horvát országhatárig tartó szakasz az M60 elválási csomópont és a villányi csomópont megvalósítása mellett a tervek szerint négy külön szintű csomóponttal, egy komplex és egy egyszerű pihenőhellyel, két híddal, két tengelysúlymérővel és egy mérnökségi teleppel együtt készül el.

A lap emlékeztet, hogy az M60 gyorsforgalmi út Pécs–Barcs közötti szakaszán 2x2 forgalmi sávos, mindkét oldalon burkolt padkával ellátott, középen vezetett elválasztó sávval rendelkező, 110 kilométeres óránkénti tervezési sebességű utat terveztek. Ebben az esetben is két ütem volt a cél: az elsőben a Pécstől Szigetvárig, míg a másodikban a Szigetvár és Barcs közötti szakasz szerepelt, ahol a tervezett nyomvonal 64,4 kilométer.

A minisztérium azt írja, a Pécs és Szigetvár közötti 37 kilométeres szakaszon rendelkezésre áll az építési engedély, a 28 kilométeres Szigetvár-Barcs útvonal esetében pedig eddig a környezetvédelmi engedélyt szerezték meg. Hozzáteszik, hogy a Pécs-Barcs közötti szakaszon új nyomvonalat a környezetvédelmi, illetve az építési engedély rögzíti, ugyanakkor a Barcs és az országhatár közötti szakasznál csak a környezeti hatásvizsgálat és a környezetvédelmi engedély megszerzése után lehet meghatározni a nyomvonalat.

A tárca sajtóirodája közölte: a Pécs–Szigetvár, valamint a Szigetvár-Barcs szakaszok vonatkozásában nem kezdődtek el az előkészítési munkálatok. Utóbbi két szakasz esetében a továbbtervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás az indoklás szerint

a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján nem kezdődött meg. Újabb döntésig a projektet felfüggesztették.

Az M60-as út folytatásától új munkahelyeket és gazdasági fellendülést várnak a térség lakói.

A Pénzcentrum úgy értesült, hogy a Barcstól a Dráva-hídig tartó, három kilométeres szakaszon viszont a környezetvédelmi engedélyig tartó tervezés folyamatban van.

Ennek a szakasznak a tanulmánytervét már elfogadták: ez két nyomvonal alternatívát, a 6-os számú főúti csomópontot és egy komplex ellenőrző állomás kialakítását rögzít, amelyre környezeti hatástanulmány is készült, az Espoo-i egyezménynek megfelelő környezeti hatásvizsgálat pedig folyamatban van. Ez az egyezmény megköveteli, hogy az illetékesek a tervezésnél felmérjék az építési munkálatok környezeti hatásait, és elvárja a kivitelezőktől, hogy egyeztessenek egymással azokról a tevékenységekről, amelyeknek kedvezőtlen határokon átnyúló hatásaik lehetnek.

A Barcs és az országhatár közötti szakasz két nyomvonal alternatívájából az egyik nyomvonal érinti a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, a másiknak viszont minimális a Natura2000 érintettsége. A nyomvonalak kialakításához szükséges a magyar és horvát oldali szakasz összehangolása, amely jelenleg folyamatban van. A projekt része egy új híd megépítése a Dráván, amely 2x2 sávos autóúti keresztmetszettel csatlakozik majd a horvát oldali, azonos kiépítéshez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×