eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Ütközésben összeroncsolódott személygépkocsi az Árpád hídon 2023. július 1-jén. Eddig tisztázatlan körülmények között egy személyautó elütött egy kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval. A balesetben többen megsérültek, egy férfi a kórházban meghalt.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Major Róbert: "A büntetés elmaradhatatlansága a legvisszatartóbb erő"

A közúti illegális gyorsulási versenyek luxusautóinak tulajdonosai számára egy-egy 60 ezres bírság a vicc kategóriájába tartozik - véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Közbiztonsági tanszékvezetője. Major Róbert rendőr ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában felhívta a figyelmet, a rendőrség eddig hiába próbálta bevezetni a szakaszos sebességmérést, "nem kapott erre felhatalmazást". Szólt még a volán mögötti mobilozásról és a zéró tolerancia körüli vitáról is.

A közelmúltban számtalan gyorshajtásos baleset történt, a legnagyobb visszhangot mégis az a halálos tragédia kapta, amely mögött egy rettenetes történet rajzolódik ki: két gyorshajtó fogott egymással gyorsulási versenybe Budapesten, az Árpád hídra érve pedig "űrsebességre" kapcsoltak, de egyikük elveszítette uralmát a jármű fölött. A kocsi felborulva pörgött, és a szalagkorlátot átszakítva elvette az életét egy, a kerékpárútként is szolgáló járdán épp arra tekerő kerékpárost.

Időben az esethez közel egy másik vétlen kerékpáros is halálos balesetet szenvedett egy járművezető gondatlansága miatt, így a Magyar Kerékpárosklub lemondta örömtekerését a Váci úti kerékpársáv átadása után, és inkább figyelemfelhívó, közlekedésbiztonsági demonstrációt tartott a fent említett tragédia helyszínén.

A megsokasodott extrém közúti kihágások apropóján Major Róbert rendőr ezredes volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, és kezdésként górcső alá vette az emberek reakcióját.

"Ha valamilyen nagyon-nagyon csúnya baleset történik, akkor a közvélemény a törvények szigorítását kezdi el követelni. Rosszak a törvények, nem sújtanak le kellő szigorral, ezt szoktuk mondani, miközben a jelenlegi jogi környezet megfelelő, nincs olyan jogszabály, hogy az Árpád hídon 100 km/h fölötti sebességgel szabad közlekedni" - tette világossá.

A feladat tehát az szerinte, hogy a meglévő szabályokat kell betartatni a járművezetőkkel.

"Ennek van egy rendészeti oldala. Nyilvánvalóan a rendőrségnek komoly feladata, hogy a közlekedési szabályokat betartassa. Ugyanakkor

a közlekedésbiztonsági helyzet problémáit nem szabad a rendőrség nyakába varrni.

Ez egy össztársadalmi feladat. A járművezetők sajnos nagy százalékban nem fogadják el azt, hogy a közlekedés egy veszélyes üzem. Márpedig azok a vezetők, akik semmibe veszik a saját kötelezettségüket, és azt gondolják, hogy nekik csak joguk van, azok teremtenek ilyen veszélyes helyzeteket" - ecsetelte.

Világos, hogy nem lehet minden méterre rendőrt állítani, ha pedig mégis, annak meg kell fizetni az árát; ennek, és annak kapcsán, hogy az Árpád hídon a minap ismét 171-gyel kapcsoltak le egy autóvezetőt, Major Róbert úgy vélekedett, két oldalát kell megvizsgálni az ilyen kérdéseknek.

"Egyrészt a büntetés elmaradhatatlansága a legvisszatartóbb erő. A járművezetők fejében tudatosítani kell azt, hogy bárhol és bármikor ellenőrzés alá kerülhetnek, mindenhol és mindenkor be kell tartaniuk a közlekedési szabályokat. Ám ez nem érvényesül. A rendőrség régóta szeretne hatékonyabb sebesség-ellenőrzési rendszert kiépíteni - nemcsak Budapesten, de országos szinten is -, de egyelőre erre nem kapott felhatalmazást. Ez volna az úgynevezett section control, vagyis szakaszos sebesség-ellenőrzés.

Az említett Árpád híd egyébként egy kiváló helyszín lenne erre: felhajtáskor, lehajtáskor ellenőrizni a járműveket, és a technikai berendezések kiszámolják a sebességet. Régóta szeretnénk ezt."

A másik visszatartó erőként szóba került a büntetés mértéke.

"Jelenleg a 2008-ban a magyar közlekedési jogba bevezetett objektív felelősség elve alapján működő közigazgatási bírsággal sújtandó a sebességtúllépés. Azóta, tehát 15 éve nem változtatta meg a büntetési tételeket a jogalkotó, divatos szóval élve elinflálódtak a büntetések" - írta le a helyzetet.

Márpedig az ilyen balesetekben jellemzően részt vevő, nagy értékű autók tulajdonosainak egy-egy 30-45-60 ezer forintos bírság "a vicc kategóriájába tartozik", ezért is kellene lépni.

A büntetőpontokkal kapcsolatban megjegyezte: aki jogsértő életmódot folytat, annak teljesen mindegy, mennyi ilyen pontot kap, egészen addig, amíg nagyon komoly szankcióval nem kell számolnia. Például szabadságvesztéssel járó büntetéssel. Major Róbert még azt is szorgalmazza, hogy az ilyen extrém jogsértőknél magát az elkövetés eszközét (a gépjárművet) kobozza el a hatóság.

Telefonnyomkodás a volánnál

A volánnál történő mobilozással kapcsolatban tisztázta: a Büntető törvénykönyv szerint ahhoz, hogy valakit baleset okozásáért el lehessen ítélni, felelősségre lehessen vonni, ahhoz kell olyan közlekedési szabály, amelyet a járművezető megszegett, és emiatt a szabályszegés miatt következett be a baleset.

"Ha több ilyen szabályszegés van - nem adott elsőbbséget, sebességet túllépett és még telefonozott is -, akkor ezt a bírói gyakorlat úgy értékeli, hogy többszörös szabályszegés történt, és ezért súlyosabb lesz a büntetése a megadott büntetési tételen belül."

A halálos baleset büntetési tétele egytől öt évig terjed, alapesetben a középértékből kell kiindulnia a bírónak, és ha azt mondja, hogy még telefonozott is, akkor nyilván az öt felé, azaz fölfelé fog eltérni" részletezte.

Alkohol - Lazulhat-e a zéró tolerancia?

Újra napirenden van a magyarországi, gépjárművezetőkre vonatkozó alkoholfogyasztási zéró tolerancia szabályok újragondolása az Építési és Közlekedési Minisztériumban. A Belügyminisztériumban viszont nincs. Borászok nagyon érvelnek mellette, szerintük ez az egészséges és kulturált borfogyasztást növeli, és mindig felemelnek egy olyan grafikont, ami az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett közlekedési balesetek számának csökkenéséről szól.

"Magyarországon amióta a világ világ, nem szabad úgy járművet vezetni, hogy valaki előtte szeszes italt fogyasztott. Ezt a zéró toleranciát oldotta föl a KRESZ akkor, amikor a kerékpárosokat ebből a körből kiemelte, és azt mondta, hogy a kerékpárral közlekedők fogyaszthatnak olyan mértékben, ami még nem teszi őket a biztonságos közlekedésre alkalmatlanná. Tehát egy bizonyos szintig" - mutatott rá.

Hozzátette, a szint nincs meghatározva, ő maga is sokkal szívesebben látott volna egy olyan rendelkezést, hogy meghatározzák, hogy például 0,25 milligramm/liter alatti lehet a véralkoholszint, "és akkor egyértelmű lenne a dolog".

A zéró toleranciát szerinte viszont nemcsak borászok ellenzik, hanem többen mások is, akik a német példára mutatnak. Ott korábban 0,8, ma 0,5 g/l a tűréshatár, igaz, a hivatásos sofőröknél ott is maradt a zéró tolerancia, és a biztosító sem fizet ittas vezetés esetén, ha baleset van, tehát "van egy csomó ösztönző".

Itthon pedig évek óta csökken az ittasan okozott balesetek aránya, amit egyértelműen a rendőrség erősödő ellenőrző tevékenységének a számlájára lehet írni - mondta Major Róbert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×