eur:
399.63
usd:
361.47
bux:
73503.91
2024. október 2. szerda Petra
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője beszél az egészségügyi dolgozóknak felajánlott méz átadásán, az önkéntességet és adományozást koordináló akciócsoport sajtótájékoztatóján Budapesten, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága udvarán 2020. május 6-án. A segitunkegymasnak.hu felhívására reagálva az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Agrármarketing Centrum 2000 kilogramm mézet ajánlott fel az egészségügyi dolgozók számára.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Győrfi Pál a hőségben elkövetett végzetes hibára hívta fel a figyelmet

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint a legtöbb rosszullétet a hőségben az erek kitágulása okozza, ilyenkor ugyanis átmenetileg nem jut megfelelő mennyiségű vér az agyba.

"Az Országos Mentőszolgálat statisztikáin látszik a hőség hatása, hiszen azt látjuk, hogy körülbelül 10-15 százalékkal nőtt az olyan segélyhívások száma, ami valamilyen rosszulléttel kapcsolatosak, és amik összefüggésbe hozhatók a kánikulával" – mondta az InfoRádióban Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

A mentők évről-évre tapasztalják, hogy a nyári időszakban, amikor tartósan fennáll a kánikula, az idő előrehaladtával egyre nehezebben viselik az emberek a nagy meleget. Ez leginkább az idős, krónikus betegekre vonatkozik, de egy fiatal, egyébként egészséges ember is elájulhat a hőségben, ha tartósan napon áll vagy fizikai erőfeszítést végez.

Győrfi Pál szerint a leggyakoribb rosszullét az úgynevezett hőkollapszus, vagyis a hőség okozta ájulás, ami egy ártalmatlan kórkép, hiszen az az oka, hogy ilyenkor az agyunk átmenetileg kevesebb vért kap. Először szédülés, hányinger, szemkáprázás jelentkezik, majd eszméletvesztés következhet be.

"Ha valaki éppen ájuldozik, akkor rossz megoldás, ha oldalról megtámasztjuk, hogy nehogy összeessen, és állva tartjuk, hiszen így nem tud rendeződni az agy vérkeringése.

Ilyenkor a legjobb megoldás az, ha lehetőleg árnyékosabb, hűvösebb helyen lefektetjük az illetőt" – mondta a szóvivő. Tehát akkor is érdemes a földre fektetni, ha például a piacon vagy az utcán vagyunk, mert még mindig jobban járunk, ha piszkos lesz a ruhája, mintha hagynánk, hogy összesen, és ezzel sérülést is szenvedjen. Még jobbat teszünk, ha felemeljük az illető lábait, hogy vér menjen a fejébe.

A legjobb megoldás természetesen a megelőzés: védjük fejünket a közvetlen napsugárzástól, és lehetőleg akár 3-4 liter vizet is igyunk. "Higgyék el, hogy

a kánikulában nincs jobb megoldás, mint vizet fogyasztani, ugyanis a cukros üdítőitalok vagy az alkoholos italok még rosszabbat tesznek ilyenkor"

– mondta Győrfi Pál. (A mentősök, orvosok azt is hozzá szokták tenni, hogy ne csak vízfogyasztás történjen hőségben, hanem valamennyi préselt gyümölcslé, leves, esetleg gyenge tea is, hogy az izzadással elvesztett elektrolitokat, sókat is visszanyerje a szervezet.)

A szóvivő szerint nehéz általánosságban választ adni arra, hogy mikor érdemes mentőt hívni, de ha életveszélyre gyanakszunk, például mellkasi fájdalma van az illetőnek, vagy elvesztette az eszméletét, akkor azonnal hívni kell a 112-es segélyhívó számot. Figyeljünk a környezetünkben élőkre, az ott tartózkodókra, és ha azt látjuk, hogy segítségre szorulnak – például valaki egy nehéz szatyrot cipel a tűző napon, vagy ha a szomszédban olyan idős ember él, akinél nincs klímaberendezés és nehezen szellőztethető a lakása – akkor próbáljunk neki segítséget nyújtani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kis-Benedek József: Irán maga lépett akcióba, és ez az eszkaláció irányába mutat

Izrael nem számított az iráni csapásra, Teherán viszont nem akart nagyobb támadást indítani – értékelte az újabb közel-keleti konfliktust Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő beszélt arról is, hogy Irán a Nyugat által eddig nem ismert rakétákkal támadott, amelyek nagyon gyorsan elérték Izrael területét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.02. szerda, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora
Itt vannak a Prima Primissima díj 2024-es jelöltjei

Itt vannak a Prima Primissima díj 2024-es jelöltjei

Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint 900 jelölést mérlegelve kiválasztották azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×