eur:
404.66
usd:
356.42
bux:
92833.38
2025. április 28. hétfő Valéria
Nyitókép: Unsplash.com

Megválasztották az új alkotmánybírókat

Négy tag cserélődik a testületben, megválasztásuk után esküt is tettek az Országgyűlés előtt.

A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát.

A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.

A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. Pályáját az 1970-es években tanácsigazgatási gyakornokként kezdte, a közigazgatásban eltöltött évek után 1995 és 2005 között ügyvédként tevékenykedett. Vezető beosztásban dolgozott a fővárosi kormányhivatalnál, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalnál. 2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző intézetében oktat - olvasható az országgyűlési honlapon található dokumentumban.

Az 1954-ben született Lomnici Zoltán 1979-ben fejezte jogi tanulmányait az ELTE-n, ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2002-től elnökhelyettese, 2002 júniusában a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta a parlament hat évre. Jelenleg elnöki tanácsadó a Kúrián. Több egyetemen is oktatott uniós és polgári jogot.

Patyi András 1969-ben született, jogász diplomáját 1993-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját az Alkotmánybíróságon kezdte fogalmazóként, ahol később főtanácsadó is volt. 1997 és 2006 között Budapest XII. kerületének jegyzői posztját töltötte be. 2009-ben nevezték ki bírónak a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. Patyi András 2011-ben lett egyetemi tanár, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd elnökhelyettes.

Varga Réka 1977-ben született, jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Oktatói tevékenysége mellett 2001 és 2016 között előbb a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, majd a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója. 2016 és 2019 között a külügyi tárca nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2020-tól az igazságügyi tárca jogi főtanácsadója. Varga Réka egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, utóbbi helyen az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar dékánja.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Berta Tibor: Ferenc pápa öröksége a remény és a mindennapi megújulás

Berta Tibor: Ferenc pápa öröksége a remény és a mindennapi megújulás

A béke nem egy távoli, elvont eszmény, hanem mindennapos, kézműves munka – vallja Berta Tibor katolikus tábori püspök, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Ferenc pápa örökségéről, a remény jelentőségéről, és arról, hogyan lehet valódi megálljt parancsolni az agressziónak anélkül, hogy újabb harcokat generálnánk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása

Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása

Nemcsak a kezelt vagyon nőtt tízszeresére, hanem teljesen új struktúrában is működik tovább az OXO Technologies a 3TS Capital Partners felvásárlása után. 2024 jobb év volt az európai kockázati tőkepiacon, mint 2023, azonban továbbra is konszolidációs nyomás alatt áll a szektor. A piac változásaira gyorsan kell reagálni, és bár az OXO eddigi befektetései jól teljesítenek, a cég a kockázati tőke után a magántőkepiacon is megjelenne. Ezen kívül nem zárnak ki további fúziót sem, és nyitottak arra is, hogy a jövőben ne csak szigorúan véve technológiai cégekbe fektessenek – egyebek mellett ezekről a témákról is beszélt Oszkó Péter, az OXO Technologies vezetője a Portfolio Business podcast legújabb adásában.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×