A pedagógus-béremelésre szánt uniós források most is lehívhatók, a kormánynak csak a költségvetési törvényen kellene módosítania – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezete új elnöke, Totyik Tamás.

"Most 390 ezer forint a pályakezdők bruttó átlagkeresete, de a versenyszférához képest ez még mindig rendkívül alacsony, ott 500 ezer forint körül van a pályakezdő diplomások átlagkeresete. Messze el vagyunk maradva. Most 58 százalékon áll a pedagógusok átlagkeresete a diplomás átlagkeresetekhez képest" – fordította a helyzetet a számok nyelvére.

Szerinte van abban némi igazság, hogy törekvéseikben magukat "degradálják" a pedagógusok, amikor a bruttó átlagbér 80 százalékát célozzák be, miközben lehetne 100 százalékra is törekedni, de erről most "nem óhajtanak" vitát nyitni, az uniós pénzek érkezése esetén a 60 százalékos béremelést sem lehet "elengedni".

"Nekünk olyan alkupozíciót kell kipréselnünk a kormányból, amelyben mindenki egyöntetűen érzi a béremelést" – szögezte le.

Már most is emelhetne a kormány, ha akarna

Arra pedig rámutatott, a magyar kormány tárgyalódelegációja már decemberben megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy a források lehívhatók az oktatásra, ehhez csak egy törvénymódosítást kéne megtenni.

"Nincs a jogállamisághoz kötve az uniós források lehívása az oktatási kérdésekben. A módosításnak garantálnia kell a béremelések ütemezését, és a kormánynak ehhez a forrást biztosítani kellene, hogy megtörténjen; az első kifizetések után, amivel igazolja a kormány, hogy az EU által megállapított 62,5 százalékos szintet a kifizetésekkel elérjük, az unió téríti is a kormánynak. Technikai kérdésről van szó. Ráadásul a kormánytól mi márciusban megkaptuk ezt a jogszabálytervezetet, véleményeztük is, ennek ellenére a március 31-i költségvetési módosításba ez nem került be" – magyarázta Totyik Tamás.

A státusztörvény és ami utána jön

A státusztörvény alapján a jövőben csak 10 százalékos foglalkoztatotti szervezettség mellett tárgyalna pedagógus-szakszervezetekkel a kormány, ám ezt a feltételt a versenyszféra egyetlen ágazata sem tudná teljesíteni – mondta az érdek-képviseleti vezető, azt azonban elismerte,

ők is felelősek abban, hogy évtizedeken át elhanyagolták a tanárok tudatos munkavállalóvá nevelését.

"Ha ez bekerülne a törvénybe, nem lenne kötelező velünk tárgyalóasztalhoz ülni, ami viszont pont az Európai Unió egyik legfontosabb elvárása; a tripartit rendszert működtetnie kell a kormánynak. Nem szeretné a magyarországi politikai közeg, hogy a szakszervezetekkel bármiben egyeztessen, csak azt, hogy fű alatt, gyorsan mindent meg tudjon oldani."

Közben viszont érdekesnek nevezte, hogy így is a PSZ létszámában az egyik, ha nem a legnagyobb szakszervezet a 13-14 ezres létszámával, így sem tud reprezentatív lenni; "vannak olyan intézménytípusok, ahol kimondottan tiltják a szakszervezetek létrehozását, illetve ahol intézményátvétel van, csak azokat veszik át, akik nem szakszervezeti tagok. Nem szakszervezetbarát a kormány, és

legyünk őszinték, az intézményvezetők is igyekeznek inkább felfelé megfelelni"

– taglalta Totyik Tamás.

Mint szakszervezet a polgári engedetlenséget nem támogatják, de megértik aztokat a kollégákat, akik elkeseredettségükben ehhez az eszközhöz nyúlnak. A sztrájkot viszont igen, akár szervezőként is.

"Amikor a Tudásmenetben Miskolcról Budapestre a 180 kilométert végiggyalogoltuk, a kollégák mondták, hogy olyan munkaszerződésük van, ami alapján akár vécétakarításra is beoszthatják őket és meg is teszik ezt. Egy öntudatos munkavállaló ilyen szerződést nem ír alá. Nekünk is az a házi feladat, hogy járjuk az országot, és felvilágosítjuk a kollégákat arról, hogy mik a jogaik, mik a lehetőségek" – mutatott rá.

Teljesítménymérés

Totyik Tamás pedagógiai mérést, értékelést tanult, de a világon még sehol nem találták még ki azt a rendszert, ahol a pedagógusok hozzáadott teljesítménye mérhető volna.

"A kormánynak az a fő célja az én megítélésem szerint, hogy még több ingyenmunkára tudja ösztönözni a kollégákat, hogy még kevesebb túlmunkát kelljen kifizetni a plusz feladatok ellátásáért. Ez az egyik része. A másik: a belső önértékelési rendszer eddig is megoldható lett volna, csak nem vették komolyan, és az előző kormány be is vezette a rendszert, ezt kellett volna komolyan venni" – mondta Totyik Tamás.