eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 3-án. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b), Kövér László házelnök (b2) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Újratárgyalja a Novák Katalin által visszadobott törvényt az Országgyűlés

A beruházási törvény és a panasztörvény is az Országgyűlés elé kerül a soron következő plenáris ülésnapokon. A képviselők napirendje.

Megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor. A képviselők egy közelmúltban elhunyt társuk, a szocialista Zatykó János életútja előtt hajtanak fejet. A napirend előtt felszólalók között a házelnök engedélyével ezúttal a szerb nemzetiségi szószóló, Alekszov Ljubomir és beszélhet, majd interpellációk és azonnali kérdések következnek.

A parlament belevág számos indítvány utolsó körös vitájába is. Ez a zárószavazást megelőző eszmecsere, amikor a bizottsági jelentésekről és a módosító javaslatokról tárgyalnak. Egyebek mellett napirendre kerül

  • a szakképzés,
  • a vagyongazdálkodás,
  • a közműszolgáltatás,
  • a családi ügyintézés,
  • az igazgatási szünet,
  • a köztársasági elnök jogállása,
  • a szövetkezetek szabályozása,
  • a Btk. módosítása és az adatvédelem.

Az Országgyűlés

ismét megtárgyalja a panasztörvényt, amit Novák Katalin köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Parlamentnek.

Kedden az előbb említett indítványokról szavaz a Parlament, amely dönt a Mi Hazánk frakciójában ülő Novák Előd és a független Hadházy Ákos mentelmi ügyéről is, majd megkezdi a vitát a többi között az új beruházási törvényről.

Erről Lázár János építési és közlekedési minisztert beszélt: „Nagyon sok mindent meg fog változni. Az egész folyamat, hogy hogyan kell létrehozni mondjuk egy oktatási létesítményt, egy sport- vagy egészségügyi létesítményt – mindent újraszabályozunk. A gondolat megszületésétől a kulcs átadásáig teljesen újragondoltuk azt, hogy mit kell az állam érdekében tennünk, hogy jobb beruházásaink legyenek, fenntarthatóbbak legyenek, finanszírozhatóbb legyen, jobb minőségű legyen, civilizációs szintet szeretnénk lépni az állami beruházásokban. 25 ezer milliárdot költöttünk el az ország fejlesztésére állami beruházásként az elmúlt 12 esztendőben, tehát itt nagy a felelősség, Magyarországon minden harmadik beruházás állami, és

ez most mind az én tárcámnál van, és én szeretném az egészet átalakítani: pontosabb, jobb előkészítés, racionális, végiggondoltabb munka.”

Az Országgyűlés kedden

  • a Magyar Corvin-lánc Testületről,
  • a körforgásos gazdaságról és
  • a vízgazdálkodásról

is vitázik, szerdán pedig egyebek mellett

  • a nemzetiségek helyzete és
  • a vendégmunkások foglalkoztatása

lesz a téma.

A május 30-án kedden napirend előtti és utáni felszólalások, illetve kérdések és azonnali kérdések lesznek, továbbá az ellenzék kezdeményezésére politikai vitát tartanak a magyar munkavállalók bérrendezéséről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×