eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tarlós István volt főpolgármester, országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott beszédet mond az M3-as metróvonal újabb szakaszának átadóünnepségén a felújított Kálvin téri állomáson 2022. május 14-én. Átadták a budapesti M3 metróvonal központi szakaszán a felújított Kálvin tér, Corvin-negyed és Semmelweis Klinikák állomásokat, így ennek a napnak a délutánjától Kőbánya-Kispesttől már a Kálvin térig jár a metró a déli szakaszon.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tarlós István reagált Karácsony Gergely költségvetési állításaira

Tarlós István az InfoRádióban azt mondta, nagyságrendileg 200 milliárd forint feletti megtakarítással adta át a fővárost Karácsony Gergelynek 2019-ben. A korábbi főpolgármester szerint hibás a jelenlegi városvezetés azon érvelése, hogy a főváros finanszírozná a kormányt.

Karácsony Gergely főpolgármester szerdán közölte, elfogyott Budapest pénze, a városnak járó központi források "visszaszerzéséért" beperlik az államot, a szolidaritási adót pedig nem fizetik be – ahogy fogalmazott: "felfüggesztik a kormány finanszírozását". Példaként hozta fel, hogy a Tarlós István főpolgármestersége idején befizetendő 5 milliárd forintos szolidaritási adó – megfogalmazása szerint Budapest-adó – mára 58 milliárdra emelkedett, amiből 25 milliárdot alaptörvény-ellenesnek tart a városvezetés.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ reakciója után Tarlós István is azt hozta fel az egyik legfontosabb kérdésként, hogy hova lett Budapest megtakarított pénze. A volt főpolgármester az InfoRádióban elmondta: a 2019. december 31-i adat szerint 160 milliárd forint értékű értékpapírja és 40 milliárd forint készpénze volt a fővárosnak, ez együtt mintegy 200 milliárdos összeg. Ezért helytálló lehet a kormány által közölt 214 milliárd, a különbséget januári kamatokkal hizlalt vagy más miatt módosított összegnek gondolja az egykori városvezető. Megjegyezte, az értékpapír-állomány bármikor mobilizálható volt, a fejlesztési hitelek 117 milliárd forintjából pedig legalább 40 milliárdot nem használtak fel, és ezen hitelek lejárta sem rótt szinte semmi terhet a főváros költségvetésére, ugyanis a lejáratuk 2030-2044 közötti.

"Szinte ajándékképp vették át tőlünk át a várost, ahhoz képest, hogy mi 250 milliárd forint adóssággal vettük át 2010-ben"

– értékelt Tarlós István.

Karácsony Gergely a szerdai tájékoztatón többször is azt hangsúlyozta, hogy míg a Tarlós-éra utolsó évében, 2018-ban Budapestnek mindössze 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnie, addig ugyanez az összeg 2019-ben már 10 milliárdra növekedett, most pedig már 58 milliárd forintra sokszorozódott.

Tarlós István az 5 milliárdos összeget csúsztatásnak tartja, mert nem október közepétől vagy december 31-étől függ az éves szolidaritási adó mértéke. Az ő utolsó évükben ez épp a kétszerese volt az említett összegnek, tehát 10 milliárd forint, hangsúlyozta, hozzátéve: már akkor tudott volt, hogy ez az összeg emelkedni fog.

Szerinte az is hibás érvelés, hogy a főváros finanszírozná a kormányt.

"Ez nem igaz, mert ők a szolidaritási adót az állami támogatással hasonlítják össze, és megpróbálnak elfeledkezni arról, hogy 2019 óta az iparűzési adóból származó bevétel 107 milliárd forinttal emelkedett, ami a főváros rendelkezésére álló forrásokat rendkívüli mértékben javítja."

Bár nem ismeri Budapest jelenlegi pénzügyi helyzetét, több mint valószínűsíthetőnek tartja, hogy a városvezetés érvelése nem felel meg a valóságnak.

Ráadásul úgy véli, évek óta meg kellene kérdezni, hogy milyen önként vállalt feladatokat finanszíroztak három és fél éven át. Ugyanis az önkormányzati törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy önként vállalt feladatokra csak akkor lehetett egy fillért is elkölteni, ha a kötelező feladatok fedezetét már biztosították. Vagyis nagy kérdés, hogy mennyit fordítottak és milyen önként vállalt feladatokra, úgy, hogy közben nem volt biztosított esetleg a kötelező feladatok ellátása – mondta.

Az állam beperelésének Tarlós István szerint nincs értelme.

"Ehhez is az önkormányzati törvényt kellene ismerni.

Igaz, hogy úgy rendelkezik a törvény, hogy az államtól kapott feladatokat finanszíroznia kell az államnak, de hogy milyen mértékben, azt az önkormányzati törvény nem határozza meg.

Ha ezt a városvezetés úgy értelmezi, hogy neki feladata nincs, szabadon költekezhet, a kormány pedig köteles minden feladatot 100 százalékban finanszírozni, akkor ezzel tévedésben van. Azt is mondják, hogy Budapesten termelik meg a GDP 38 százalékát. Ezt én is nem egyszer elmondtam, de azért ehhez azt is hozzá kell venni, hogy ez nem azt jelenti, hogy maga a termelési vagy szolgáltatási érték is 38 százalékban itt termelődik meg. Ezen cégek 38 százalékának a központja van Budapesten, de az értékeknek nem ugyanekkora százaléka termelődik itt meg de facto" – fejtette ki Karácsony Gergely elődje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×