eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sunrise shot of the Hungarian parliament in Budapest with a reflection in Danube
Nyitókép: photo by Miroslav Petrasko/Getty Images

Sűrű programmal indul az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

A törvényhozásnak egyebek mellett döntenie kell a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásáról. A képviselők vitát rendeznek az akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól.

Megemlékezésekkel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn, 13 órakor: a képviselők négy, közelmúltban elhunyt társuk, a DK-s Kordás László, az MSZP-s Mécs Imre és az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklós, illetve Polyák Sándor életútja előtt hajtanak fejet. Napirend előtt mások mellett Greksza Liliana ukrán nemzetiségi szószóló is beszédet mond.

Ezt követően az Országgyűlés dönt a Mi hazánk egyik javaslatáról: az ellenzéki frakció azt szeretné elérni, hogy a parlament egyelőre ne vitázzon a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásáról, ami egyébként az utolsó napirendi pont lesz szerdán.

Lesznek Interpellációk, kérdések és azonnali kérdések is.

Az ellenzék egyebek mellett az infláció elleni küzdelemről, a bezárt kisposták sorsáról, a rendőrök fegyver használatáról, az épülő akkumulátorgyárakról, a recski bányanyitásról, a méhészek támogatásáról, valamint az ügyeleti szolgálat és a háziorvosi rendszer átalakításáról érdeklődik majd. A Fidesz–KDNP-esek a nyugdíjemelésről a rezsivédelemről és a menekültellátásról szeretnének többet megtudni. A képviselők az ellenzék kezdeményezésére

egy vitát is rendeznek az akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól.

Kedden reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a parlament plenáris ülése. Különböző nemzetközi szerződések mellett megvitatják azt a javaslatot, amely ingatlanhoz juttatja a Károli Gáspár Református Egyetemet és egy másikat, amellyel Madách emlékévvé nyilvánítják 2023-at.

Szerdán reggel 9 órától megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, utána pedig az idei költségvetés módosítása, valamint a svéd és a finn NATO-csatlakozás jóváhagyása ad vitatémát. Erről Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a következőket mondta: „Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek. Volt olyan vélemény is, amely szerint a belépő országok eszkalációt jelenthetnek a fennálló konfliktusban. Ezeket mind nem tudjuk megítélni, nem a mi dolgunk, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy

amíg a miniszterelnök úr álláspontja egyértelmű, addig a frakcióé kevésbé, de ez az elfogadás rendjét nem fogja érinteni.”

A szerdai ülés napirend utáni felszólalásokkal zárul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×