eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), valamint a képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor parlamenti viszonválasza: "nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról"

A miniszterelnök szerint kell egy "kellően mély és széles terület" Magyarország és Oroszország között, ehhez nem mindegy, hogy háborúval vagy békével jutunk el. "Legyen tűzszünet!" - mondta a parlament tavaszi nyitóülésén viszonválaszában, napirend előtt. A kormányfő azt is mondta, a NATO nélkül Magyarország biztonsága nem garantálható, emellett viszont a "keleti bővítést 10 ezerszer kell meggondolnunk".

"A bőség zavarával küzdök most is" - kezdte parlamenti viszonválaszát Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzék felé fordulva a tavaszi ülésszak első ülésén, napirend előtt.

"Önök úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy a helyébe képzelik magukat" - kritizálta az ellenzéket, sürgetve, hogy próbálják megkülönböztetni az országokat egymástól, "nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról". "Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében" - szögezte le a miniszterelnököt, aki szerint aki nem ezen az alapon áll, nem nemzeti alapon áll.

Hozzátette: "szolidárisak vagyunk velük, sajnáljuk az ukránokat", de a problémát "magyar szemüvegen keresztül kell nézni".

Aláhúzta, "nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni", "nem akarunk közös orosz-magyar határt", kell határ, amely kellően széles és kellően mély, de hogy "hogy jutunk el ehhez a célhoz", abban nincs egyetértés a kormányoldal és az ellenzék között. Szerinte tárgyalással.

Az infláció ügyéről és az az elleni küzdelemről is beszélt, jelezte, hogy a 10 gazdaságfejlesztési lépésből 6 a kis- és közepes vállalkozások segítésére irányult, illetve megismételte a napirend előtti felszólalásában felsorolt valamennyi intézkedést.

A Jobbikot amiatt vonta kérdőre, hogy a kormányt európaiságért kritizálja, amikor néha "uniós zászlót éget" egy "könnyű kis szeánszon".

Az MSZP frakcióvezetője "iránytűt" hiányoló beszédére csak annyit mondott: "bezzeg az MSZP".

A Momentumnak is üzent: "így jár az ember, ha a válaszbeszédet előre megírja".

"Az inflációt az év végére egy számjegyűre fogjuk leszorítani,

az infláció pedig ma még azért magasabb, mert a magyar ipar szerkezetéből és a magyar gazdaság által választott irányból szükségszerűen következik, erre terjesztettem elő egy 20 pontos csomagot.

Eljutunk az év végéig, és meglátjuk, hogy úgy lesz-e, ahogy reméljük. Ha megengedik, nem szurkolunk önöknek" - fejtette ki Orbán Viktor.

A Párbeszéd felé fordulva leszögezte, hogy nincs recesszióban a magyar gazdaság, 4,6 százalékos a növekedés, 2023-ban pedig a remények szerint 1-1,5 százalékos növekedés lesz.

Elmondta, szerinte mi zöld energia: az EU - mint aláhúzta - úgy döntött, az atomenergiát is ebbe sorolja, átmenetileg pedig a szén-hidrogénekre és a feketeszénre is lehet alapozni.

"Egész addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, mindig kell, hogy legyen tartalék kapacitás" - nyomatékosította. Tehát "a zöld energia a legdrágább energia". "A zöldügy egy kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy Tordai képviselőtársamat hallgatva az ember gondolná."

Az LMP szerinte beruházásellenes retorikát folytat, ám

"szükség van a nemzeti tőke megerősítésére" és a "külföldi tőkeberuházásokra"

egyaránt.

"Ha lenne 80 millió emberünk, mint a németeknek, lehetne másodlagosnak tekinteni a beruházásokat" - jelentette ki.

Végezetül a Mi Hazánkhoz fordult:

  • NATO-csatlakozás (svéd, finn): "kérem, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat, szerintem NATO nélkül Magyarország biztonsága nem garantálható"
  • "elő fog jönni Ukrajna tagsága. Az biztos, hogy a NATO további keleti bővítését 10 ezerszer kell meggondolnunk"
  • "nem értek egyet a szűküléssel, szinten tartás történt, háború van, infláció van", "óriási eredmény, hogy még bővült is a családtámogatási rendszer".

Azt kérte, a szociális, gazdasági elvárásokat az ellenzék is "igazítsa a realitásokhoz".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×