eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Századvég-kutatás: 10-ből 6 ember szerint Brüsszel Magyarországgal kíván példát statuálni

Megmérték a pénzvisszatartás hazai fogadtatását.

A magyarok 74 százaléka elutasítja az uniós források visszatartását - derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből.

"Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal párbeszédet folytatva hónapok óta törekszik a Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezésre, Brüsszel azonban újabb és újabb feltételeket szabva akadályozza a tényleges kifizetések egy jelentős részét" - idézi egy szombati közlemény a Századvég decemberi elemzését.

A brüsszeli vezetés gyakorlatát a legfrissebb felmérés szerint a magyar közvélemény határozottan ellenzi. A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat - közölte a Századvég.

Ehhez hasonlóan 10-ből 6 megkérdezett (60 százalék) úgy érzi, hogy Brüsszel az említett források tekintetében valójában nem a megegyezésre, a kompromisszum elérésére törekszik, hanem Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni.

A kutatás rámutat, az európai közösség hatékony működésének fontos előfeltétele lenne, hogy a brüsszeli vezetés az egyes tagállamokkal szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ezért a felmérés kitért az Európai Unióban tapasztalható kettős mérce kérdésére is. A magyarok csaknem kétharmada, 64 százaléka, nyilatkozott úgy, hogy Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban.

A közlemény felidézi, hogy Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta Magyarország helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást.

A szóban forgó források jelentős hányadának tényleges kifizetése azonban 27 "szupermérföldkő" teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország - egyelőre - nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×