A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a harmadik negyedév végén már csak 1,15 millió hitelkártya volt forgalomban Magyarországon, nagyjából 55 ezerrel, vagyis 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – írja a vg.hu.

Hosszabb távon vizsgálva a képet még rosszabb a helyzet: 2016 harmadik negyedéve óta összesen 220 ezer hitelkártya tűnt el a piacról. Súlyuk is egyre inkább csökken a piacon: miközben 2016 második felében az összes itthon kibocsátott plasztik több mint 15 százalékához tartozott hitelkeret, idén szeptemberre már 11,5 százalék környékére csökkent ez az arány.

A kártyák számának csökkenése a hozzájuk kapcsolódó tartozások zsugorodásával is együtt járt az elmúlt években. A jegybank adatai szerint október végén nem egészen 130 milliárd forint élő hitelkártya-követelés volt Magyarországon, ami közel hat százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Figyelemre méltó azonban, hogy miközben a kamatozó követelések állománya csaknem 16 százalékkal 69,9 milliárd forintra esett vissza az októberig tartó egy év alatt, addig a nem kamatozóké 9,3 százalékkal, 60 milliárd forint közelébe nőtt.

Ennek nyomán

a kamatozó hitelkártya-követelések aránya egyetlen év alatt 60,3-ről 53,9 százalékra zsugorodott a teljes állományon belül.

Mindez arra utal, hogy a hitelkártya-birtokosok közül egyre többen töltik fel még a kamatmentes időszak lejárta előtt egyenlegüket, vagyis nő azoknak az aránya, akik tudatosan, a költségekre odafigyelve használják a kártyájukat.

Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott hitelkártyákhoz kapcsolódó vásárlási forgalom lassuló ütemben ugyan, de töretlenül emelkedik: a belföldi tranzakciók száma 8,4 százalékkal, 32,6 millióra nőtt 2021 harmadik negyedévéhez képest, miközben a vásárlások értéke 17,6 százalékkal, 262,8 milliárd forintra emelkedett.

Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a betéti kártyás vásárlások száma 19,3, az értéke pedig 30,4 százalékkal ugrott meg ugyanebben az időszakban, már egyáltalán nem tekinthetők kiugrónak. Figyelemre méltó, hogy a koronavírus-járvány okozta megingást követően külföldön ismét intenzíven kezdték használni a hitelkártyáikat a magyarok, hiszen a 47,4 milliárdos, harmadik negyedéves vásárlási forgalom több mint 40 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.