Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Az 1,7 hektárnyi területen épülő fedett állat-és növénypark, a biodóm a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2019. december 17-én. A kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a biodóm építésének befejezéséhez. A beruházás jelenleg 75 százalékos készültségi szinten van, a közönség 2021 végén veheti birtokba a Pannon Parkot.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kiss Ambrus: nincs megállapodás a kormánnyal, magára hagyhatja a Biodómot a főváros

A fővárosi önkormányzat visszavásárolhatja a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénycsomagját – erről is beszámolt Budapest főpolgármester-helyettese az InfoRádióban.

Ismét teljes körű tulajdonosa lehet Budapest a Fővárosi Csatornázási Műveknek, amennyiben a közgyűlés szerdán megszavazza, hogy visszavásárolják a közműszolgáltató 1997-ben privatizált kisebbségi részvénycsomagját – mondta az InfoRádiónak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

"A városnak stratégiai érdeke, hogy a vízművek mellett a Csatornázási Művek is százszázalékos tulajdonában és teljes irányítási jogkörében legyen. Ezért lenne jó, ha 25 év lejárta után nem újabb privatizáció lenne, hanem élnénk a lehetőséggel és visszavásárolnánk" – mondta.

Szerinte a Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlásával a főváros energiafelhasználása fenntarthatóbbá és válságállóbbá válna. A főváros jelenleg kénytelen a piacokról vásárolni energiát a szolgáltatásainak működtetéséhez, és ki van téve az árak növekedésének.

"Azt szeretnénk, hogy 2030-ra például ilyen lépésekkel annyi energiát termeljünk, mint amennyit felhasználunk"

– mondta.

A főpolgármester-helyettes elmondta: ehhez szükségünk van arra, hogy a vízközműrendszereknél, az ivóvíz és a csatornázás esetében képesek legyünk növelni az energia előállítást.

Az 1997-es privatizációs szerződés rögzíti a visszavásárlási feltételeket, így a 16 milliárd 867 millió forintos vételi árat is, amelyet a fővárosnak csak 2024 tavaszán kellene kifizetnie – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Mint mondta,

ez a fővárosnak nem igényel plusz költséget,

hiszen az Fővárosi Csatornázási Művek eredménytartalékának terhére megoldható ez a pénzkifizetés.

Kiss Ambrus mindemellett arról is beszélt, hogy továbbra sincsenek érdemi tárgyalások a Biodómról a főváros és a kormány között, ezért most azt

mérlegelik, hogy január 1-jétől lekapcsolják a félkész létesítmény energiaellátását, és megszüntetik az őrzését.

Ha a kormány erre nem ad forrást, akkor odaadják az intézményt, leválasztják a telket, "és a kormány az kezd vele, amit akar".

A főváros nem kíván a fejlesztésbe forrást beleadni, éppen elég, hogy az őrzésére és a fűtésére költenie kell. A főpolgármester-helyettes szerint Biodómban nincs szükség távfűtésre, hanem elegendő az amúgy is közellevő gyógyfürdő meleg vizét a csőrendszeren keresztül átfolyatni. Emellett nézik, mit lehet csökkenteni annak érdekében, hogy a fővárosnak emiatt ne legyen költsége. Egy félkészen hagyott torzó helyett sokkal szívesebben költene például a lakásrezsi program kibővítésére a főváros – zárta gondolatát Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×