Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Three fighter jets fly together.
Nyitókép: Tamilisa Miner/Getty Images

Jövő évtől Szlovákia maga védené a légterét – Csehország NATO-tagságot adna Ukrajnának

Szlovákia 2026 elejétől ismét teljes mértékben védelmezheti saját légterét – jelentette be Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter. Addig továbbra is Magyarország és Csehország látja el az ország légterének védelmét. Jan Lipavský cseh külügyminiszter ezzel egyidőben jelezte, Prágának nem érdeke, hogy megtagadják Ukrajna jogát a NATO-tagságra.

Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában elmondta, hogy az amerikai F-16-os vadászgépek beszerzésével kapcsolatos folyamat halad előre: márciusban és áprilisban további két gép érkezik, ezzel ötre nő az országban az F-16-osok száma. A 2018-ban kötött szerződés értelmében Szlovákia összesen 14 vadászrepülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól, mintegy kétmilliárd dollár értékben. Amíg az összes gép meg nem érkezik, Magyarország és Csehország biztosítja a szlovák légtér védelmét.

A miniszter a világpolitikai helyzet kapcsán is állást foglalt, kijelentve, hogy nem tartja valószínűnek a NATO felbomlását.

"Az elképzelés, hogy az Egyesült Államokat kizárjuk a NATO-ból, teljesen nevetséges. Egyértelmű az amerikai hozzáállás: addig nem védjük meg szövetségeseinket, amíg ezért nem fizetnek"

– mondta a szlovák védelmi tárca vezetője.

Ezzel párhuzamosan Csehországban is zajlanak a NATO jövőjéről szóló viták, különösen Ukrajna jövendőbeli tagságát illetően. Jan Lipavský külügyminiszter vasárnap a televízió vitaműsorában kifejtette, hogy Csehországnak nem érdeke megtagadni Ukrajna NATO-tagsági jogát az orosz agresszió befejezésének fejében. "Ha az ukrán vezetés NATO-tagsági törekvése elutasításra találna, az Ukrajna szuverenitásának korlátozását jelentené" – hangsúlyozta Lipavský.

Az ellenzéki ANO mozgalom alelnöke, Radek Vondráček ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ukrajna biztonságát más garanciákkal kell szavatolni, mint a NATO-tagsággal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO vezetői sosem ígértek tagságot Ukrajnának a békekötés fejében. Lipavský erre reagálva közölte: a NATO soha nem vállalt kötelezettséget arra, hogy nem bővíti tagságát Ukrajnával.

A cseh külügyminiszter rámutatott, hogy Moszkva követelései az elmúlt három évben nem változtak. Oroszország továbbra is Ukrajna demilitarizálását, az ellene hozott szankciók feloldását követeli, valamint Európa biztonsági szerkezetének visszaállítását az 1997 előtti állapotokhoz.

"Ha most diplomáciai úton megadnánk Oroszországnak azt, amit három év háborúval nem tudott elérni, az egyértelmű vereség lenne Európa biztonsága szempontjából"

– figyelmeztetett Jan Lipavský.

A szlovák és a cseh politikai nyilatkozatok azt mutatják, hogy a NATO jövője és Ukrajna helyzete továbbra is éles vita tárgya Európában, miközben Szlovákia a saját védelmi kapacitásainak megerősítésére összpontosít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×