Az első fokon eljáró bíró helytállóan állapította meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás objektív feltétele megvalósult, tévedett azonban, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a feltételes szabadságra bocsátás valamennyi törvényi feltétele fennáll.

„Az elsőfokú végzés indokolásának kiegészítése mellett a másodfokon eljáró háromtagú tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bűncselekmények jellegét, előre tervezettségét, elkövetési módját és az abból kirajzolódó terhelti személyiséget, valamint a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát és a még végrehajtásra váró több mint 2 év 8 hónapot együttesen értékelve nem vonható le megalapozott következtetés arra nézve, hogy fennáll a feltételes szabadságra bocsátás azon feltétele, miszerint a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető”.

A fenti döntését a bírói tanács kizárólag a hivatalos eljárásban keletkezett adatokra és információkra alapozta.

„Kizárólag (!) ezek, valamint az ügy szempontjából releváns jogi-szakmai körülmények gondos mérlegelése alapján hozta meg döntését” – hangsúlyozta indoklásában a törvényszék.

A „lúgos orvosra” 2018-ban a Kúria harmadfokon 11 év szabadságvesztést szabott ki jogerősen életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt, valamint örökre eltiltotta hivatása gyakorlásától. Az eljárás adatai szerint a vádbeli cselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013-ban volt szeretőjének lakására ment, megkötözte a nőt, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette, és maró anyagot öntött az altestére, ami másod- és harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott. A sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.