A magyar gazdaság kettős képet mutat. A növekedés az idei év első félévében 6,5 százalékkal még a gazdasági kilábalás kedvező képét mutatta, a harmadik negyedévre azonban a gazdasági aktivitás gyorsan csökkent és nulla közelébe került – mondta a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója.
Nagy Tamás kiemelte: az energia- és a nyersanyagárak, valamint az infláció emelkedése, az ellátási láncokban jelentkező problémák, továbbá a forint árfolyamának volatilitása lefelé mutató kockázatokat jelent a kereskedelmi ingatlanpiacon. Ezt itthon tetézi az építőanyagok jelentős drágulása is.
"Az elmúlt 12 hónapban bizonyos építőanyag-csoportokban nem volt ritka a 100 százalékos áremelkedés. A következő időszakban még további 15-20 százalékos áremelkedést várnak a piaci szereplők a legfontosabb és az építőiparban leginkább használt építőanyag-csoportok áraiban. Valamennyi országban tapasztalható áremelkedés az építőiparban, ám a magyarországi meghaladja a régiós és az európai uniós átlagot, ugyanis
nálunk növekedtek legnagyobb mértékben ezek az árak, és a következő időszakra vonatkozó várakozások is meghaladják azt, ami a szomszédos országokban várható.
Ennek egyik oka a már említett forintgyengülés mellett a hazai építőiparnak a régiós átlagnál magasabb importigénye, importaránya: közel 50 százalékos a hazai építőipar importkitettsége, míg a régióban ez nagyjából 30 százalék."
Nagy Tamás elmondta: az irodapiacon a keresleti oldalon a Covid utáni alacsonyabb keresleti szint stabilizálódni látszik. Hosszú idő után két számjegyűvé vált a kihasználatlansági ráta, most 11 százalék, ami összességében továbbra is a kritikustól még elmaradó szintet jelez.
Összességében a meglévő irodaállománynak mintegy 11 százaléka újulhat meg vagy kerülhet újonnan piacra, ha a most "csőben lévő" fejlesztéseket is számítjuk. Ha ezek az új átadások is hasonlóan alacsony bérleti kereslettel találkoznak, az vélhetően a kihasználatlansági ráta további emelkedéséhez vezet. A gazdaságban megjelenő negatív tényezők azonban összességében a kihasználatlansági ráták emelkedését, a befektetési forgalom csökkenését és emelkedő hozamokat vetítenek előre. Ezek a folyamatok pedig
a kereskedelmi ingatlanpiacon az ingatlanok leértékelődési kockázatát hordozzák
– összegzi a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi ingatlanpiaci jelentése.