eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Horváth Péter: a tanárhiányt nem tudja a rendszer kezelni

A szakszervezetek szerint 16 ezer, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4000 tanár hiányzik Magyarországon. A valós szám vélhetően valahol a kettő között van, az eltérés magyarázata pedig az, hogy sok az állandó helyettesítés és a csoportösszevonás. Az is tény, hogy minden évben kétezerrel kevesebb pályakezdő pedagógus áll munkába, mint amennyire szükség lenne, hatezer idős tanár viszont néhány éven belül nyugdíjba megy. Erről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádiónak.

A pedagógushiány meghatározására többféle fogalom is létezik. Egyrészt a jogszabályok szerint a pedagógus álláshelyeket úgy kell meghatározni egy iskolában, hogy a 22-es óraszámhoz rögzítik, hiszen a pedagógusok kötelező tanítási ideje 22-26 óra között lehet.

"Ha a minimummal számolunk, és az összes intézményi óraszámot 22-vel osztjuk el, akkor nyilván egy nagyobb szám jön ki, mint ha azt vesszük, hogy egy pedagógus ténylegesen milyen – a hiány miatt inkább 25-26-os – óraszámban dolgozik. Lehetséges, hogy a szakszervezetek a magasabb számot eredményező 22-es óraszámmal számolnak. Ha középarányosan, 24-gyel számolunk, akkor 8000 körüli hiányzó létszám jön ki, ha pedig még ennél is magasabb óraszámot veszünk, akkor lehet annyi, mint a kiírt pedagógus állások száma, ami 4000 körüli volt augusztusban" – sorolta Horváth Péter.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tehát nehezen meghatározható fogalomról van szó, és ez a 22-26-os intervallum okoz problémákat, miután

az eltérő összeggel való számítások majdnem 20 százalékos különbséget eredményeznek.

A szakember megerősítette, hogy a tanárhiány valódi mértékét némiképp elfedi az állandó helyettesítés, illetve a csoportösszevonás gyakorlata. Ha ugyanis valaki 26 óránál is több tanítási órát tart meg – tehát egy idő után túlórát kaphat –, akkor persze nem látszik annyira, hogy hiányoznak a rendszerből pedagógusok, mert az órákat mindig megtartja valaki.

"Ez rövidtávon lehetséges megoldás, de hosszabb távon ha valaki ilyen nagy óraszámban dolgozik, akkor előbb-utóbb elfárad, könnyebben megbetegszik, újabb problémák lépnek fel, és egyre nehezebb lesz kezelni azt a hiányt, ami ténylegesen is látezik."

Megerősítette: bár a nyugdíjasok visszafoglalkoztatási lehetőségének megkönnyítése enyhített valamit ezen a feszült helyzeten, de meglátása szerint hosszabb távon a pedagógushiány kezelését természetesen nem a nyugdíjasokra kell építeni.

"Azt a méltányosabb feltételt, hogy közalkalmazottként továbbra is pedagógusként, nem pedig óraadóként láthatják el a feladatot, tovább fenn kell tartani – habár sok panasz érkezik arra, hogy bizonyos tankerületek mégis óraadóként akarják alkalmazni őket. Miniszter úrnak

javasoltuk is, hogy ne csak egy évre, 2023 augusztusáig legyen érvényben ez a lehetőség,

hanem utána is maradjon meg" – mondta Horváth Péter.

Azt nem merte megjósolni, hogy jövő nyáron mennyien végeznek tanárszakon Magyarországon, és közülük mennyien akarnak majd az azt követő szeptemberben iskolában pedagógusként dolgozni. Rámutatott: a következő időszakban évente 6000-6500 körüli pedagógus éri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az intézményekbe érkezők számára pedig abból lehet következtetni, hogy mennyien teszik le a gyakornokból pedagógus 1 besorolásba átmenő kötelező vizsgát. Márpedig ez a szám évek óta csak néhány százzal megy 2000 fölé.

"Látszik, hogy így a két szám között körülbelül négyezres nagyságrendű különbség van.

Azt gondolom, hogy ez már egy olyan szám, amit nem fog tudni a rendszer kezelni"

– hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a béremelés vonzóvá teheti-e a tanárpályát, megjegyezte: ez összetettebb kérdés. Meglátása szerint egy határozott béremelés arra lenne most jó, hogy a jelenleg pedagógusként dolgozók közül ne nagyon hagyják el a pályát, és esetleg néhány olyan kolléga visszatérjen a pályára, aki még tanítani szeretne magasabb bér esetén. A béremelésnek emellett hosszabb távra lehet üzenete – mint ahogy a 2013-as bérrendezésnek és az akkori életpályának is volt –, aminek következtében többen jelentkezhetnek pedagógusképzésbe és válhatnak pedagógussá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×